41720. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víztartalmú alumíniumszilikátok vagy mesterséges zeolitok előállítására kristályszerű alakban
Megjelent 1903. évi április hó 25-én. _ MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41720. szám. IV /h/l. OSZTÁLY. Eljárás víztartalmú aluminátszilikátok vagy mesterséges zeolitok előállítására kristályszerű alakban. J. D. RIEDEL AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1907 február hó 15-ike. Elsőbbsége 1906 február hó 23-ával kezdődik. Már régebben állítottak elő zeolitszerű vegyületeket alkálinak vagy alkálikarbonátnak és timföldszilikátoknak összeolvasztása útján (1. Gmelin-Kraut, Handbuch der anorganiscben Chemie, 6. Auflage (1886) 2. Band I. Abteilung 820., 821. és 842. L). Az ezen adatok szerint előállított zeolitok magas alkáli- és alacsony kovasavtartalommal bírnak, amorf nyálkás alkatúak és vízzel kolloidos oldatokat képeznek, mimellett alkálira, alkáliszilikátra és alkálialuminiumszilikátra bomlanak. Ezen^két tulajdonságuknál fogva technikai célokra nem alkalmasak, annál kevésbbé, mert nehezen áteresztők is. Víztartalmú aluminátszilikátokat 2, 3, 4, 6 vagy több molekula kovasavval 1 molekula timföldre és 1 molekula nátronra, melyek a fönt említett hibákkal nem bírnak) úgy állítunk elő, hogy a timföldszilikátoknak, alkálival vagy alkálikarbonáttal való ömlesztékeihez annyi kvarcot adunk, hogy a végtermék szabad alkálit vagy alkálikarbonátot nem tartalmaz. Alkálikarbonáttal való ömlesztékeknél ezt azáltal ismerhetjük föl, hogy a megolvadt kihűlt massza savval érintkezve semmi vagy csak igen csekély mennyiségű szénsavat fejleszt. Egy további jele annak, hogy helyesen jártunk el az, hogy ekkor a zeolitok nem nyálkás, hanem kristályszerű, tömör massza alakjában maradnak vissza, ha az ömlesztéket vízzel kezeljük. Az így kapott zeolitok kristály szerű, majd szemcsés, majd lemezes alkatuknál fogva, igen könnyen áteresztők, nem mutatnak hajlandóságot kolloidos oldatok képzésére és ennélfogva a legnagyobb technikai értékkel bírnak. Bázisukat könnyen kicserélik és sóoldatokkal való mosás útján tetszés szerinti más zeolitokká átalakíthatók. Természetes, hogy alkáli vagy alkálikarbonát helyett lehet közvetlenül alkáliszilikátot is az ömlesztékhez használni. Ismeretes az is, hogy az ilyen ömlesztékeknél kis mennyiségű alkálikarbonátot használnak úgy, hogy pl. 2 Ala 08 ,9 SiOa -re csak 2 Na2 C03 jut; ekkor azonban nefelinek vagy eleolitek keletkeznek (1. Gmelin-Kraut, Handbuch der anorganischen Chemie, 6. Auflage, 2. Band, I. Abteilung (1886) 8431.). Ezek a szilikátok vízmentesek, miért is bázisukat nem tudják kicserélni és ezért technikailag hasznavehetetlenek. Az alábbiakban két példát sorolunk föl az ömlesztési keverék sok lehetséges váltó-
