41704. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár elektromagnetikusan kioldható kilincszárral

ként a raágneshorgony vonzása által éretik el. Ez esetben a zárás hatástalan. Az (1) kilincsfej csak a kilincstestre ható (5) rúgó által tartatik és az ajtóra gyakorolt húzáí-% illetve nyomás által a már leírt módon a zárlemezböl kilendíthető. Az ajtó újból való betevésénél azonban ekkor is a (19) emelő kilengése állna be, mely minthogy a (15) kilincs a (22a) orr által rögzítve van, valamelyik rész törését idézné elő. Ezt pl. azáltal lehet megakadályozni, hogy a (19) emelő rugalmassá tétetik, minek folytán jelen esetben az emelő kihajlása állana be. A rajzban föltüntetett foganatosítási alaknál azonban a (19) emelő más módon tétetik hatástalanná. A (24) pecek és (25) görbe hasíték (1. ábra) által a (26) pecek körül lengő (27) váltó lemez és ezáltal a (28) pecek közvetítésével a (29) keresztretesz mozgattatik. A keresztretesztől független (30) pecek körül leng a (31) szögemelő, melynek (32) pecekje a keresztretesz egy görbe hasítékába kapaszkodik és melynek (33) pecke a (34) tolókát mozgatja. A (34) tolókán foglal helyet a (19) emelő forgási pontját képező (18) pecek. A (22) retesz középső helyzetében a leírt rendszer a rajzban föltüntetett helyzetet foglalja el, amelyben a (19) emelő (18) forgási pontja oly kép fekszik, hogy az emelő a (16) mágneshorgony visszahúzása közben a (21) részben levő görbe hasíték által kilendíttetik. Ha a retesz a legbelsőbb helyzetbe tolatik és a (15) kilincs a (22a) orr által hatástalanná tétetik, a görbe (25) hasíték (1. ábra) lépcsős alakja folytán a (24) pecek a (27) váltólemezt lefelé lendíti. A (29) keresztretesz ennek következtében lefelé mozog, minek folyománya, hogy a (32) pecek a pecket körülvevő görbe hasíték által balra szoríttatik. Ezen mozgás következtében a (31) szögemelő a (34) tolóka lefelé való mozgásaértelmében kileng. Minthogy ekkor a (19) emelő (18) forgási pontja a kilincsfej csuszkájának (21) toldatán levő görbe hasítékhoz közelebb fekszik, a (20) pecek a (19) emelő nyugalmi helyzetében tovább hatol be a görbe hasítékba, mint azelőtt. Ha azonban a pecek már azelőtt a hasíték rézsútos átmeneti részében állott (amint ez a rajzban föl van tüntetve), akkor most teljesen vagy majdnem az alsó belső, vízszintes és egyenes irányú hasítékrészbe jut. Ez azonban azt jelenti, hogy a kilincsfejhez tartozó csuszka befelé való eltolódása az emelőt egyáltalában nem vagy csak lényegtelenül lendítheti ki. A (19) emelő most tehát nyugalomban marad vagy pedig a mágneshorgony (17) pecekjével nem érintkezik. Ha -a (22) retesz legszélső helyzetébe tolatik, akkor a (29) keresztretesz megfelelő fölfelé mozgása a (31) szögemelőre és a vele összekötött részekre befolyás nélkül marad, minthogy a (32) pecek tisztán csak az azt körülfogó görbe hasíték alsó függélyes részében mozog. Most azonban a (29) keresztretesz (35) feje a (4) kilincstest (36) kivágásába (1. ábra) tolatik be. Egyidejűleg a (22) retesznek a zárlemezbe való bekapaszkodásával a kilincs a keresztretesz által elreteszeltetek. A (16) mágneshorgonynak az (A) elektromágneses záró és kioldó berendezés által való vonzása után ezen horgony elhúzó rúgó vagy efféle hiányában a vonzás által előidézett helyzetben marad, míg a kilincsfejnek a kilincstesttel együtt befelé való eltolódásánál a horgony a kilincsfejjel összekötött (19) tag által lehúz atik és a záró helyzet ismét helyreállíttatik. Az ajtót tehát az elzárás létesítésére nyitni és újból betenni kell. Minthogy azonban pl. vasúti személykocsik ajtóinál kívánatos az összes ajtókat egy központtól — a vonatvezető helyétől — a vonatnak állomásokon való megállása alkalmával stb. egyidejűleg a nyitás lehetővé tételére előkészíteni és minthogy másrészt gyakran fog az eset beállni, hogy a nyitásra készen álló ajtók közül több egyáltalán nem nyittatik, mert a szakasz nem volt elfoglalva stb., az illető ajtók nem futnának zárva tovább, mert a záró helyzet a (16) horgony lehúzása által csakis tényleges nyitás és újból való becsukás által érhető el. Ily esetekre egy második (B) elektromos záró és kioldó berendezés szolgál, mely az elsővel olykép áll szemben és ugyanazon