41698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulózeanyag gyártására

nálatos) nyomatik keresztül. A cellulóza­rostok a szűrősajtókban maradnak, a lú­got- pedig egy szivattyú ismert módon a főző másik végéhez juttatja. A főzés vagy fekvő, hengeres — esetleg forgatható — főzőkben, vagy függélyes, álló főzőkben történik. Ily két példaképem foganatosítási alak van a rajzon vázolva. Az ,1. ábra a fekvő főző elrendezését mutatja. (A) a hengeres főző, mely egy alatta lévő erőátttétellel forgásba hozr ható, miközben (B) karimáival megfelelő alakú kerekekre fekszik. (C) a fa bevite­lére szolgáló búvó lyuk, (D) a főző lúgve­zetéke; (E) egy csomófogó, melyben egy rács a csomókat, bütyköket s föl nem tárt fadarabokat fölfogja; (F) egy, a cellu­lózarostnak a lúgból való kiválasztására alkalmas készülék pl. szűrősajtó; (G) egy szivattyúberendezés, mely az (F)-ből jővő lúgot közvetlen vagy egy (H) melegítőn át a főzőbe Viszi vissza. Űj lúg hozzá veze­tésére, ha ez kívánatos, a (K) cső szol­gál. A főzés és lúgáramlás alatt a főzőt oly gyorsasággal kell forgatni, hogy a benne lévő cellulóza-nyersanyagról a föl­tárt cellulózarost a kölcsönös súrlódás foly­tán leválhassék. A 2. ábra a készülék egy másik példa­képeni foganatosítási alakját mutatja, mely­nél a lúg útja sa cellulózarost föltárása körülbelül ép úgy történik, mint az előbbi esetben; a különbség csak az, hogy a lúg a főző aljáról távozik s a tetején vezet­tetik vissza. E főző a lúg áramlása alatt mozdulatlan. Kívánatra >e főző is ellátható hajtóművel, olykép, hogy időnként a (J) vízszintes tengely körül forgatható legyen, mely esetben természetesen a lúgvezeté­ket leszerelendők és a főző csapokkal el­zárandó. i A cellulózarostok fölfogására szolgáló készülékben (szűrősajtóban) fölfogott ros­tok a lúg egy részét visszatartják; ezt al­kalmas módon ki kell mosni és ha alkáli­vegyületek használtattak a főzéshez, azok visszanyerésére földolgozni. Az ily módon a főzés alatt eltávozó lúgtömeget ismert módon új, kellő erősségű lúg adagolásá­val lehet pótolni, hogy a lúg a főzés egész tartama alatt állandó erősségű legyen. Le­het különben a főzés elején, vagy új fa adagolásánál erősebb lúgot használni, mint a rost föltárásához általában kellene. Oly esetekben, mikor a rost nyomás nélkül is eléggé föltárható és tisztítható, az új nyersanyag adagolása főzés közben végezhető, mikor is a fekvő főzők az ada­golás tartamára megállíttatnak. Ha gőz­nyomás szükséges, akkor két főzőt kell használni úgy, hogy az egyik tisztítható és új anyaggal tölthető, míg a másik fő. Ha amaz annyira előrehaladj hogy új töltés kell belé, a lúgot átvezetjük abba a főzőbe, mely frissen lett töltve. Az új főzőeljárás különös előnye, hogy a fát nem kell szilánkokra hasogatni, ha­nem a tuskók vagy lécek olyan nagyságba kerülhetnek a főzőbe, aminőt épen annak méretei és a kezelhetőség megenged. El­tekintve tehát az elaprózás költségeinek megtakarításától, elkerülhető az elaprózás okozta tetemes nyersanyagveszteség és a rostok elroncsolása a hasogatás által. Ha fekvő főzőkben vízszintesen berakott egész tuskók vagy lécek főzetnek, a főző oly gyorsan forgattatik, hogy a cellulóza­rostok föltárásuk és tisztításuk arányában dörzsölődjenek le a tuskókról vagy lécek­ről. Az új főzőelj cir as természetesen fán kí­vül egyéb nyersanyagra is alkalmazható, mely esetben a főző szerkezete és elren­dezése a nyersanyag természetének meg­felelően esetleg változtatandó. Az ábrán föltüntetett egy-egy berende­zés egyesítése helyett természetesen több is egyesíthető egyidejűleg, valamint egyik vagy másik rész, pl. csomófogó, kedvező körülmények között el is maradhat. A lúg­melegítő helyett, pl. közvetlen a főzőbe lehetne gőzt vezetni, vagy a főzőt más módon melegíteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás oellulózaanyagnak fa és hasonló anyagok főzése által a főzőlúgnak a főzőn való keresztüláramlása és esetle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom