41675. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus abronccsal bíró kerék

— 3 -felé hajolhatnak, akár a (B) szalaggal pár­huzamosan, akár a szalag felé befelé gör­bítve, miáltal az abroncs még biztosabban rögzíttetik. A (B) szalagnak külső fölülete, melyre az abroncs fölfekszik, körülbelül az érintő irányában fekszik, a (C) karimák kifelé haj­lított részeinek alsó görbületéhez úgy, hogy a fölfújt (d) légcső a vele érintkező fölüle­teken nem törik meg hirtelen. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a koszorú a közönséges pneumati­kus abroncs fölvételére szolgáló és a (k) oldalkarimákkal ellátott (K) fémabronccsal van borítva. A (B) szalag ekkor a (K) ab­roncsra húzatik úgy, hogy (b) élei két oldalt kissé kiálljanak. Minthogy a (k) karimák az (A) kerékkoszorúnak (a) homlokfölületén ol­dalt kiállanak, ezek az 1. ábrában föltün­tetett koszorúnak (g) kiálló részeit helyette­sítik, amikor is az (E) csavarok a (k) kari­mák nyílásain átmennek. Az elrendezés kü­lönben teljesen megegyezik az 1. ábrában leírttal. A 3. ábrában a jelen találmány tárgyát képező kerék egy közönséges pneumatikus abroncs fölvételére alkalmas, teljesen fém­ből készült koszorúval ellátott kerékpár­kerék gyanánt van foganatosítva. Itt is, mint a 2. ábrában föl tüntetett foganatosí­tási alaknál, a (k) oldalkarimás (K) fémko­szorúra a gyűrűs (B) szalag van fölhúzva, melynek (b) élei kétoldalt kiállanak. Az (E) csavarok itt is a (K) abroncs és (B) szalag közt helyeztetnek el, amennyiben a (k) karimák nyílásain átmennek ; minthogy a kerékko­szorú hiányzik, az abroncsburoknak (f) szélei és a (C) karimáknak befelé hajlított (h) élei teljesen szabadok, midőn két oldalról egy­más felé mozgattatnak, hogy a (K) abroncsot a keréktengely felőli oldalon átfogják. A 4. ábra egy szélestalpú fakoszorús ke­reket tüntet föl, melynek szerkezete hasonló az 1. ábra kapcsán leírttal, amennyiben két (C) oldalkarima és egy (D) abroncs használ­tatik, de az utóbbinak két (J) talprésze van, melyek egymás mellett párhuzamos gyűrűk­ként rendeztetnek el. Az (A) koszorúra egy egységes széles szalagot lehet fölhúzni, mint az 1. ábrában föltüntetett foganatosításnál, de lehet két keskeny (Bl) szalagot is al­kalmazni, melyek a koszorúnak külső szélein elrendezett hornyokba illesztetnek és oldalt annyira kiállanak, hogy (b) éleik szintén be­mélyednek az abroncsburokba, amidőn a (C) karimák az (E) csavarok segélyével össze­szoríttatnak. A (Bl) oldalszalagok használata folytán az (A) koszorúnak középső (al) része kiváj­ható úgy, hogy az a (J) talprészek között fekvő (n) betüremlést az összenyomásnál befogad­hatja. Ennek folytán a (C) karimáknak ra­diálisán kiugró méretét kisebbre választhat­juk, mint különben kellene arra való tekin­tettel, hogy a (d) légcső, midőn a kerék az abroncs behorpadásánál a (C) karimák (c) szélein fut, a talp és kerékkoszorú között össze ne lapíttassék. A (J) talprészek között az abroncson egy nem táguló anyagból készült, hajlékony flottáló (o) gyűrűs szalag van elrendezve, melynek átmérője körülbelül megegyezik a (C) karimáknak legnagyobb átmérőjével. A talpak között levő (p) horonyban fekvő vert kötélből vagy vékony zsinórból, í 11. hasonló anyagból készült (o) szalag arra szolgál, hogy a két szomszédos (J) talpakat az ab­roncsban levő légnyomás okozta kifúvatás ellen megvédje. Emellett az (o) szalag he­lyenként deformálódhatik is, amidőn a kerék valamely akadályon átmegy, amikor is az abroncsban levő levegőnek nyomása a sza­lagnak köralakját ismét helyreállítja, ill. állandóan fönntartja. A (C) karimák vagy hengerelt vagy saj­tolt fémből vagy pedig öntött fémből, leg­előnyösebben acélból, készülnek. Ez utóbbi esetben sugárirányú merevítő (r, rl) bordá­kat rendezünk el. Minden esetben előnyös a karimákat az (E) csavaroknak áthatolás helyein vastagítani, ill. szemölcsökkel el látni, melyeknek négyszögletes nyílásai a csavarok négyszögletes nyakának fölvéte­lére szolgálnak. Az abroncsburok tetszőleges szerkezetű lehet és keresztmetszetének célszerű a rajz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom