41668. lajstromszámú szabadalom • Csavarbiztosítás
mája pontosan a (d) hengeres részre illik és elég vékonyfalú, hogy szakadás vagy törés nélkül deformálható legyen. Az (e) tányér a (g) orral van ellátva, mely a csavarorsó (b) hornyába hatol és ezt gyenge súrlódással kitölti úgy, hogy abban pontosan vezettetik. A csavar biztosítása a következőképen történik : Az (e) tányért a csavarorsóra toljuk, miközben a (g) orr a (b) horonyban csúszik, ezután a (c) csavaranyát a rendes módon fölcsavarjuk addig, amíg a kívánt mértékben megszorítottuk, amidőn a (d) nyúlvány az (e) tányérba fekszik és ennek (f) karimája a (d) részt burkolja. Ezután a (h) nyílások vagy mélyedések egyikébe vagy mindkettőbe az (f) karima falát beszorítjuk alkalmas szerszám segélyéve]. A csavaranyát ily módon az alátétlemezzel szilárdan összekötjük és miután ez utóbbinak elforgását a (b) horonyba nyúló (g) orr megakadályozza, a csavaranya föltétlenül rögzítve van. A csavaranya levétele céljából elegendő a csavaranyát a kellő erővel elfordítani, amidőn az (f) karimának a (h) mélyedésekbe nyomott részei ismét kiszoríttatnak és a karima teljesen hengeres alakját visszanyeri. A 4. és 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (e) tányért az egyszerű (k) gyűrű helyettesíti, mely ugyancsak a (g) orrral van ellátva, amely a (b) horonyba támaszkodik, azonban még kerületének diametrálisan szemben fekvő pontjain (m, n) gömbölyű mélyedésekkel bír. A deformálandó karima itt a csavaranya fölső oldalán van alkalmazva, amint ez a 4. ábrán (o)-nál látható. A biztosítás céljából a kellően meghúzott csavaranya fölé az (o) karima által képezett mélyedésbe helyezzük a (k) gyűrűt és az (o) karimát az (m, n) mélyedésekbe vagy ezek egyikébe szorítjuk. Az anya utánhúzása vagy meglazítása, úgy mint előbb, csavarkulccsal végezhető. A 7—11. abrában föltüntetett alaknál az (1) csavaranyának egyik lapján a (2) karima van alkalmazva, az (5) orral ellátott (3) gyűrű pedig külső kerületén a (4) horonnyal van ellátva, mely V-alakú keresztmetszettel bír. Az (1) csavaranya a (3) alátétlemezzel állandóan össze van kötve azáltal, hogy a (2) karimát a (4) horonyba hajlítjuk le, olyként azonban, hogy bizonyos súrlódással ugyan, de szabadon mozoghasson az alátétlemez a (2) karimában. Az egyesített csavaranya és alátétlemez a 10. ábrában látható. A csavaranya fölcsavarása alkalmával az (5) orr a csavarorsó (6) hornyába helyezendő, mire a csavaranyát a szokásos módon fölcsavarhatjuk, miközben az alátétlemez forgás nélkül csúszik végig a csavarorsón mindaddig, míg a (8) részhez nem fekszik. A meghúzás alkalmával a csavaranya és az alátétlemez közötti kapcsolat annál szorosabb lesz, minél erősebben van a csavaranya meghúzva. Miután a megerősítendő (8) rész úgy a (7) csavarorsóhoz, minta (3) alátétlemezhez van kapcsolva, melyek egyike sem foroghat el a másik nélkül, a (8) rész rázások folytán nem lesz képes a csavaranyát meglazítani. A találmány tárgyát képezőj csavarbiztosítás előnyei a következők: A csavaranyát pontosan a megkívánt mértékben szoríthatjuk meg bármily körülmények között, szoros vagy laza kapcsolások, hosszirányú vagy más igénybevételnél. A kezelés igen könnyű, nem kell speciális szerszámokat alkalmazni, a csavarmenetek nincsenek sérüléseknek kitéve, a szerkezet súlyszaporítást nem okoz, teret nem igényel, a sasszögek, ellencsavaranyák vagy hasonlók fölöslegessé válnak és fölté'len biztosítást érünk el. A biztosítás fönnállása szemmel ítélhető meg, így nem kell tapogatás útján meggyőződni, vájjon a csavar meg van-e húzva. A biztosításra szolgáló mélyedések alakja úgy van megválasztva, hogy a karima beszorításánál az anyag nyúlás nélkül deformálható.
