41661. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bóják lehorgonyzására és tengeralatti kábelekkel való összekötésére távírás, távbeszélés és erőátvitel céljából

— 3 -tetik meg rajta (ezen csavarok közül a 3. ábrán kettő látható). A harang belsejében a fenéknek kiug­rása van, melyre a (30) szigetelőlemez tá­maszkodik. A (61) gyűrűs karimán kívül a (29) fe­néken négy lyukasztott (64) fül van ki­képezve, melyek a függő rész (17") alá­tétlemezéhez erősíttetnek úgy, hogy a kamra a függőrésszel szilárdan összeköt­tetik. A (29) fenék középen űgy van átlyu­kasztva, hogy a kábelt szorosan körül? veszi és alul üreges csappal van ellátva, mely, mint a 3. ábrán látható, a (28), zárókarmantyúhoz hasonló módon van ki­képezve. Ezen üreges csap csavarmenettel van el­látva, melyre a kábel átbocsátására lyuk­gatott (65) födél van rácsavarva. A harang (27) fölső része hat (66) anyás csavar segélyével a harang (26) alsó ré­széhez van erősítve és fölül (67) furat­tal van ellátva, melyen a (28) karmantyú hengeres nyaka át van helyezve úgy, hogy tengelye körüli elforgásánál abban vezet­tetik. A (27) fölső rész a (28) karmantyúra ható víznyomást is csökkenti. A középen átfúrt (68) szorító gyűrű fö­lül kiszélesedő karimával van ellátva és alsó vége a harang (26) alsó része és a (28) zárökarmantyú tompa kúpja közötti hézagba nyomul, hogy ezen részt a víz be­hatolása ellen megvédje. A (69) gyűrűnek, mely a zárökarmantyú nyakán csavar segélyével van megerősítve, az a célja, hogy víz behatolását meggá­tolja. A karmantyúnak a (69) gyűrű fö­lött kívül egészen végig négyzetes kereszt­metszete van és hasonló alakú (70) hü­velytől van körülvéve. Mielőtt a kontak­tuskamrát a függő rész karjai közé helyez­nék, a hüvelyt lesülyesztjük, majd emel­jük és (82) csavarok segélyével megerősít­jük úgy, hogy azt a (10) üreg körülzárja és a forgo csappal, valamint a (28) kar­mantyúval szilárdan összekötött egészet képez. Ilyképen a (81) bójának és a lánc fölső részének elcsavarodása, amit a hajó mozgása idéz elő, a belső kontaktusok vál­takozó elforgását és egymáson való elcsú­szását eredményezi. Hogy a kontaktuskamrának teljes át­hatlanságát biztosítsuk, külön szerkezeti részeket kell alkalmaznunk, melyek a 3. ábrán láthatók. A kábelhez fölül a (71) ólomgyűrűt forrasztjuk rá, melyet a (72) tömítőszelence szorít le. A (73) helynél, hol a zárökarmantyú fu­rata tágul, faggyúval itatott gyapotot oly szorosan szorítunk a kábel külső fölületé­hez, hogy azzal szilárdan összefügg. A (74) üreg fölső részébe [a kábel (75) végéig] szurkot, alsó végébe pedig [egé­szen a (60) hengerig) guttaperchát ön­tünk be. Ugyanígy járunk el a (29) fenéklemez alatti hengernél. A fenéklemez és a harang (62) karimája közé kaucsukgyűrűt helyezünk, melyet a (63) csavarok szorítanak össze. A (61) gyűrűkarima és a harang (26) alsó része közötti vályút teljes áthatlan­ság elérésére szurokkal töltjük ki. A láncszemet a bójától tetszés szerinti távolságban alkalmazhatjuk. A 7. ábrán látható, hogy a kábelt szét­zúzásának és deformálódásának meggátlá­sára (76) vasrúdra erősíthetjük, mely a bójában lévő csatornán van áthelyezve. A kábel emellett a (76) rúd (77) hosszanti hornyába van helyezve. A kábel fölül két részben végződik, me­lyek a vezetődrótokhoz való csatlakozásra szolgálnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés bóják lehorgonyzására és és tengeralatti kábelekkel való össze­kötésére távira s, távbeszélés és erőátvi­tel céljából, jellemezve a kábel és bója közé iktatott összekötő közeg által, mely a (3) forgó csap által összekötött í(2) szemből és (4) függő részből, továbbá a függő részre erősített és egy tárcsára támaszkodó (21) kontaktuskamrából áll, mimellett a (3) függőcsapnak a szemen átnyúló darabja négyzetes és a függő

Next

/
Oldalképek
Tartalom