41620. lajstromszámú szabadalom • Jacquard- és nyüstös gépek pótlására szolgáló szádképző berendezés

dezve a (2) hámozatzsinórok, melyek szemein egy-egy (4) láncfonal halad át; a kétkarú emelők hátsó vége az emelőknek a fölemelt helyzetben való rögzítésére szolgál. A kétkarú emelők közös emelővagy lá-bitó berendezését az emelők mellső vége alatt keresztben elrendezett (5) henger vagy sín képezi, mely a szövőszék hajtó szerkezétérői a (7) bütykös korong útján szabályosan fölemeltetik és lesülyeszr tetik. A találmány értelmében a (6) kétkarú emelők a (9) kamrában vannak ágyazva, mely pl. közfalak útján rekeszekre van osztva, az emelőket egymástól elkülöníti és azokat elforgásuk közben vezeti. Minden emelő fölött a (9) kamrában a (11) pont körül elforgó (10) záró emelő van elrendezve, mely a megfelelő súlyú (12) kar hatása folytán az 1. ábrán szakadozott vonallal föltüntetett helyzetet veszi föl; ezen helyzetben a záró emelő a (6) kétkarú emelő végétől távol tartatik, minek folytán a záró emelő (10) karján lévő orr a (6) kétkarú emelővel nem kapcsolódhat. A berendezés végül még a végtelen lánccá egyesített (1) mintakártyákat is tartalmazza, melyek az épen előállítandó mintának megfelelően (3) peckekkel vannak ellátva; ezen peckek úgy hatnak a (10) záró emelőkre, hogy az emelők ezáltal bekapcsoltatnak. A berendezés működése a következő: A (7) bütykös korong az (5) sínt és ezzel együtt az összes (6) kétkarú emelőket együttesen az eredmény vonallal jelzett helyzetből a teljes vonallal föltüntetett helyzetbe emeli. Közvetlenül ezután az (1) kártyalánc magában véve ismeretes módon az (I) nyíl irányában bekapcsoltatik és eközben esetleg a (II) nyíl értelmében oda és visszamozgatta tik, mely célra a gépről mozgatott (13) szögemelő szolgál. Ha a (3) peckek a (10) záró emelők környezetébe jutnak, azon helyeken, ahol a peckek záró emelőkbe ütköznek, az emelők bekapcsoltatnak, SíZr&Z '(IZ eredményvonallal föltűn- ! tetett helyzetből a te'jes vonallal ábrázolt ' helyzetbe hozatnak, melyben a (6) emelők rövidebb végére támaszkodnak. Ha ez- I után az (5) emelő szerkezet rendes helyzetébe visszatér, azon (6) emelők maradnak meg fölemelt helyzetben, melyek a záró emelők által rögzíttettek, míg azon emelők, melyek záró emelője kiiktatott ^helyzetben maradt, ismét lesülyednek. A fölemelt és lesülyesztett emelők között lévő magasságkülönbözet a szádképzést létesíti. A vetülék bevezetése után a (6) emelők ismételten fölemeltetnek, ami által a záró emelők fölszabadulnak úgy, hogy a rákövetkező peckes kártya behatása előtt mind kiiktatott helyzetben vannak. Hogy esetleges szövési hibáknál a kártyaláncot visszatolás nélkül is visszaforgathassuk, a (10) záró emelők (12) terhelt karjai alatt keresztben van elrendezve a közös (33) sín vagy rúd, mely a (34) vonórudak és (35) karok útján a (36) tengelyről fölemelhető, ami által az összes (10) záró emelők a kártyalánc környezetéből elforgattatnak. A 3. ábrán föltüntetett nyolcszázas gépnél két (6) emelősor és két (10) záróemelősor egymás fölött van elrendezve és kamrás rendszerré van egyesítve. A (10) záróemelők (11) forgási pontjai a fölső sornál fölül, az alsó sornál pedig alul vannak elrendezve és a (12) terhelt karok úgy vannak alkalmazva, hogy minden esetben a záró emelők biztos kikapcsolását eszközlik. Ezen rendszernél úgy a kétkarú emelők (5) emelő szerkezete, mint az (1) kártyák által való működtetés mindkét emelősorra nézve közös. A két (5) emelő sín a (14) karok útján a közös (15) forgási tengelyen van elrendezve, ami által a két emelősor közös és egyidejű emelése biztosíttatik. Ezenfölül minden (1) kártyán két (3) peceksor van alkalmazva, melyek az emelősosorok egyikére, illetve másikára hatnak, minek folytán a kártyaszalag elrendezése az 1. ábrán föltüntetettel azonos lehet. Amint a 3. ábrából látható, a (6) eme-1 lők mellső végükön bordaszerű szerkezet által még külön vezethető. I A 4. ábrán föltüntetett kétezres gépnél