41603. lajstromszámú szabadalom • Gáz- és gőzturbina

Minthogy a fönt leírt turbinánál a futókerék és a köpeny közötti játéktér kísérletek útján állítható be, ennélfogva rendszerint fölösleges azon mértéket előre kiszámítani, (amennyiben ezen mérték esetleg nem állapítható meg), amely mértékben a futókerék a röpítőerő által sugárirányban kiterjesztetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gáz- vagy gőzturbina vegyes áramlással, jellemezve azáltal, hogy a futókerék lapátjai a beeresztő oldalon kisebb szöget zárnak be a sugárral, mint a kibocsátó oldalon és, hogy a kibocsátó oldalhoz képest elősietnek. 2. Az 1. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a futókerék lapátjait lemezek és tuskók képezik, melyek a futókerék körül fölváltva vannak elrendezve és oly módon vannak meghajlítva, hogy mindegyik tuskó és a vele szomszédos két lemez egy üreget képez, mely a beeresztő oldaltól a kibocsátó oldal felé folytonos vagy fokozatos hajlással bír. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy egy lemez és egy vagy több tuskó egy darabot képez. 4. Az 1. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy oly csatornák vannak elrendezve, melyek a harántvetületben hosszukra többé vagy kevésbé eliptikusak és a futókeréklapátok, valamint a köpenyátváltókamrák által képeztetnek és melyeknek nagyobbik tengelye a turbina azon forgássíkjához képest ferde, melyhen a csatornákat tartalmazó futókerék és köpeny megfelelő sugarai fekszenek. 5. Az 1. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a futókeréklapátok keresztmetszete a beeresztéstől a kibocsátásig nagyobbodik és hogy egy mag nélküli lapát oly módon van elrendezve, hogy az egyik oldalon a megfelelő átváltókamra magjához képest jobban kiugrik, mint a másik oldalon, vagy hogy egy maggal bíró lapát van elrendezve, melyhez a mag az egyik oldalon közelebb áll, mint a másik oldalon. 6. Az 1. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a köpeny átváltókamrái összekötősort képeznek, melynek egyik kamrasora előre a kibocsátás felé és a másik csoport hátrafelé a beeresztés felé halad, mimellett az egyes kamrasorokból a kipuffogás vagy egy mindkét csoport részére közös nyíláson át, vagy külön nyílásokon át történik, mely nyílások mindegyike különböző szakaszok egymásnak meg nem felelő átváltókamrasora részére közös. 7. Az 1. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, melynél a hajtóközeg egy gyűrű több beeresztésétől két vagy több másik gyűrűhöz áramolhatik, jellemezve azáltal, hogy ezen beeresztések az első gyűrűhöz képest oly módon vannak páronkint elrendezve, hogy a pár egyik beeresztésén át beeresztett hajtóközeg egymásután gyűrűkön át a turbina egyik végéhez és a másikon át beeresztett hajtóközeg egymásután a gyűrűkön át a turbina másik végéhez áramlik. 8. Az 1. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a köpeny vagy a futókerék, vagy mindkettőnek fölülete, az ezen két rész között levő játéktér mentén, szorosan egymás mellett fekvő mélyítésekkel vagy kis lyukakkal van ellátva, mely lyukak között esetleg fémből készült vékony bordák rendezhetők el. 9. Az 1. igénypont szerinti turbina kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a futókereket és a köpenyt egy magasnyomású közeget befogadó tok veszi körül és hogy az átváltókamrák egy sorának megfelelő hajtóközegbeeresztés a tok belsejétől a köpenytesten egyszerűen átvezet, míg a kamrák kipuffogó csatornája a köpenytesten és a tokon át egy főkipuffogócsatornához halad. 10. Az 1. és 9. igénypont szerinti turbina