41603. lajstromszámú szabadalom • Gáz- és gőzturbina

abroncs csavarjai segélyével összeszoríttatott, egész gyanánt a futókeréktest egy részében levő (al) horonyba helyeztetik, mire a futótesten a (g) formarész eltávolítása után a futókeréknek egy második hasonlóan hornyolt része erősíttetik meg az (a2) csavarok segélyével (2. ábra) úgy, hogy a (c) lapátok által képezett gyűrű ezen két rész között rögzíttetik. A lapátok (cellák) és az átváltókamrák által képezett átbocsátásoknak az átbocsátások hosszára merőleges vetületben nem kell köralakúnak lenniök; ezen átbocsátások némely esetben többé vagy kevésbé eliptikusak és vetületüknek nagy tengelye a futókerék megfelelő sugarait tartalmazó síkhoz ferde. Az átbocsátások belső és külső kerületrészének keresztmetszete általában többé vagy kevésbé megfelel egymásnak úgy, hogy az esetben, ha az átváltókamrák képezésére egy gyűrű alkalmaztatik, akkor ennek keresztmetszete rendszerint kicsi. A 12. ábra oly kiviteli alakot mutat, melynél a cellák és az átváltókamrák által képezett átbocsátás keresztmetszete megközelítően eliptikus és a nagyobbik tengely azon síkhoz ferde, mely ezen helyen a futókerék sugarait tartalmazza. Az átváltókamrák (m) gyűrűjének kerületrésze oly keresztmetszettel bír, mely egyenlő a köpenybeu lévő (p) gyűrűmélyítés kerületének keresztmetszetével. A lapátok, illetve cellák oly alakkal is bírhatnak, hogy belső keresztmetszetük a beeresztéstől egészen a kibocsátásig nagyobbodik. Ezen esetben a cellák — ha nincsenek a magrésszel ellátva — oly módon vannak elrendezve, hogy a köpenymag egyik oldalán jobban állnak ki, mint a másik oldalon. Ha a cellák magrésszel bírnak, akkor a magrész a cellákhoz az egyik oldalon közelebb van elrendezve, mint a másik oldalon. A 13. ábra ezen példát mutatja magnélküli cellákkal. A köpeny (n) magja a (4) beeresztő oldalon valamivel közelebb fekszik a lapátok, illetve cellák belső kerületéhez (és a köpenyátbocsátás külső kerületéhez is), mint az átbocsátás (5) kibocsátó oldalán. A 14. ábra az említett berendezési maggal bíró cellák részére mutatja, amidőn a mag hasonló a 4. ábrában föltüntetett maghoz. Mint azt a 14. ábra mutatja, a cella üregének vagy átbocsátásának (5) kibocsátása lényegesen szélesebb, mint a (4) beeresztés. A köpeny átváltókamráinak távolsága mindkét esetben mértani haladványban nagyobbodik. Ahelyett, hogy a köpenyben egy sor (b) átváltó kamrát rendezünk el, mely kamrasor a futókerék forgásirányát tekintve az (e) beeresztéstői csak előre halad, mint azt az 1. ábra mutatja, a beeresztést oly módon is elrendezhetjük, hogy egy összekötő átváltókamrasort használunk, mely esetben az átváltókamrák a beeresztéstől a kibocsátócsatornáig, vagy a kibocsátócsatornákig ellentétes irányukban előrehaladnak és úgyszólván az átváltókamráknak retrográd spirálsorát létesítik, mely megengedi, hogy a gőz hajtóerőt létesítsen, habár a gőz főáramlása hátrafelé történik s. Ily módon az (f) kibocsátócsatorna és az e) beeresztés között lévő nem működő (dl) kerületrész vagy tér (1. ábra) kiküszöböltetik. Ezáltal annyiban érünk el sokkal jobb eredményt, amennyiben a futókeréknek öszszes részei folytonosan vagy állandóan működnek és ehhez képest a futókerékcellákban nem torlódik Össze gőz, mely a főbeeresztésen át belépő gőzzel ellentétesen működik úgy, hogy örvénylések elkeriiltetnek és nem kell oly berendezést alkalmazni mely az említett nem működő tér fölött, a gőzbeeresztés és kipuffogás között föllépő hajtóközegveszteségeket kiküszöböli. Egy ily kiviteli példa a 14a. ábrában van föltüntetve, melynél két (e) beeresztés és két (f) kipuffogócsatorna van elrendezve, miniellett a beeresztések az (f) kipuffogócsatornák között középen vagy megközelítően középen fekszenek. A köpenyben az (e) beeresztés előtt fekvő (d) átváltókamrák ugyanolyanok vagy ugyanolyanok lehetnek, mint amelyek az 1. ábra tárgyalásánál leírattak, míg az ugyanazon (e) be-