41602. lajstromszámú szabadalom • Berendezés éghető gázok előállítására petróleumból vagy más illékony olajokból

szelep van iktatva, mely önműködően elzáródik és a gázgyűjtőt a vezetéktől elzárja, ha a gázgyűjtő már majdnem kiürült, oly célból, hogy a lángzók lángjainak visszanyomása következtében robbanások ne léphessenek föl. Az elgázosító egyszerű szerkezettel bír és a már említett légelzáróval van ellátva. Azonkívül egy klórkalciummal vagy más hasonló anyaggal töltött szárító van alkalmazva, mely a levegőből a fúvógázba való belépése előtt, a nedvességet kivonja. A mellékelt rajzokon: az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elölnézete, a 2. ábra ugyanannak fölülnézete, a 3. ábra az elgázosítónak és úszószelepnek nagyobb léptékben rajzolt elölnézete és részben metszete, a 4. ábra ugyanezen részek nézete a 3. íbrán látható nyíl irányában, az 5. ábra a külön föltüntetett biztosítószelep nézete, a 6. ábra az elgázosító egyik függélyes csövének és a főlégcsőben lévő tolókának metszete, a 7. ábra pedig a száraz gázgyűjtő nézete. A Root-féle vagy más (1) fúvógépet célszerűen hőléggép hajtja, melyet a szokott módon egy láng hevít és a berendezésben fejlesztett gáz táplál. A fúvógép (2) szívónyílása a gép köpenye fölött elrendezett (3) szárítóba torkol, melybe egy lyukgatott bádogból, drótfonadékból vagy efféléből álló rézsútos (4) közfal van ágyazva. EzeD fal a hasonló anyagból készült (5) lejtős teknőket hordja, melyek a klórkalcium vagy más, a levegő nedvességét elnyelő anyag szükséges mennyiségének fölvételére szolgálnak. A (4) falat és az (5) teknőket célszerűen egy négyszögletes (6) keret veszi körül (mely az 1. ábrán szakadozott vonalakkal van megjelölve) úgy, hogy a teknők a szárítóból könnyen kiemelhetők. A (3) szárítóból fönt egy (7) cső indul ki, melynek fölső vége a (8) szelep fészkéül szolgál. A szelep fölső oldalán levő (9a) toldat vezetésében egy (8a) rúd tolható el, melynek célja a szelep kiegyensúlyozása. A (8) szelep ugyanis a rajz szerint egy (9) emelő végén van elrendezve, mely a (7) csőből kiálló (11) kar külső végének (10) csapján ül. A (8) szelep önműködően fészkére szoríttatik, ha a gázgyűjtő harang legmagasabb állásához közeledik vagy azt eléri és ekkor az (1) fúvógép szívóhatása folytán addig tartatik fészkén, míg csak a (12) gázgyűjtő harang egy előre meghatározott, vagy a legalacsonyabb helyzetet el nem éri. A (8) szelep kormányzása úgy történik, hogy a (9) emelőt a (12) gázgyűjtő haranghoz erősített (15) rúd (13, 14) ütközői fölváltva befolyásolják. A (13) ütköző a (15) rúdon célszerűen beállítható. A (13, 14) ütközők külső végeihez egy rövid (16) rúd van erősítve úgy, hogy a (9) emelő vége a (15, 16) rudak között fekszik. A fúvógép a levegőt egy (17) csövön keresztül a (18) elgázosítóba nyomja. A (17) csőhöz egy (17a) cső csatlakozik, mely vízszintesen halad az elgázosító közepe fölött és a (19) vége (1. ábra) az elgázosítóból kissé kiáll. A (17a) csőből (20) csövek nyúlnak függélyesen lefelé úgy, hogy az alsó végeik a kívánt mélységig merülnek az elgázosító (21) alsó részében lévő olajba. A (17a) csőnek a (18) elgázosító belsejében fekvő részébe egy tolóka van helyezve, melynek külső vége a (19) helyen zárt és egy (22) karral van fölszerelve, melynek szabad vége a (12) gázgyűjtő haranghoz erősített (24) rúd (23) meghasított végével kapcsolódik. Az elgázosító (21) fenekébe egy (25) lebocsátó csap van helyezve. A tetszőleges vagy ismeretes szerkezetű (26) úszószelep a petroleumot a (27) készlettartányból a szelep köpenyén és a (28) csövön keresztül az elgázosító (21) alsó részbe bocsátja. Az elgázosítót egy másik (29) cső az úszószelep fölső oldalával köti össze úgy, hogy ez utóbbi helyesen fog működni. Ugyanis eddig az ilynemű úszószelepeknél a szelep fölső oldala a szelepháznak egy nyílásán keresztül közvetlenül a külső légnyomásnak volt kitéve úgy, hogy az úszó fölött nem képződhetett légpárna, mely a szelep mozgását lassította volna. Ez azon-