41602. lajstromszámú szabadalom • Berendezés éghető gázok előállítására petróleumból vagy más illékony olajokból

szelep van iktatva, mely önműködően elzá­ródik és a gázgyűjtőt a vezetéktől elzárja, ha a gázgyűjtő már majdnem kiürült, oly célból, hogy a lángzók lángjainak vissza­nyomása következtében robbanások ne lép­hessenek föl. Az elgázosító egyszerű szer­kezettel bír és a már említett légelzáróval van ellátva. Azonkívül egy klórkalciummal vagy más hasonló anyaggal töltött szárító van alkalmazva, mely a levegőből a fúvó­gázba való belépése előtt, a nedvességet kivonja. A mellékelt rajzokon: az 1. ábra a találmány szerinti berende­zés elölnézete, a 2. ábra ugyanannak fölülnézete, a 3. ábra az elgázosítónak és úszószelep­nek nagyobb léptékben rajzolt elölnézete és részben metszete, a 4. ábra ugyanezen részek nézete a 3. íbrán látható nyíl irányában, az 5. ábra a külön föltüntetett biztosító­szelep nézete, a 6. ábra az elgázosító egyik függélyes csövének és a főlégcsőben lévő tolókának metszete, a 7. ábra pedig a száraz gázgyűjtő nézete. A Root-féle vagy más (1) fúvógépet cél­szerűen hőléggép hajtja, melyet a szokott módon egy láng hevít és a berendezésben fejlesztett gáz táplál. A fúvógép (2) szívó­nyílása a gép köpenye fölött elrendezett (3) szárítóba torkol, melybe egy lyukgatott bádogból, drótfonadékból vagy efféléből álló rézsútos (4) közfal van ágyazva. EzeD fal a hasonló anyagból készült (5) lejtős teknő­ket hordja, melyek a klórkalcium vagy más, a levegő nedvességét elnyelő anyag szükséges mennyiségének fölvételére szol­gálnak. A (4) falat és az (5) teknőket cél­szerűen egy négyszögletes (6) keret veszi körül (mely az 1. ábrán szakadozott vona­lakkal van megjelölve) úgy, hogy a teknők a szárítóból könnyen kiemelhetők. A (3) szárítóból fönt egy (7) cső indul ki, melynek fölső vége a (8) szelep fészkéül szolgál. A szelep fölső oldalán levő (9a) toldat veze­tésében egy (8a) rúd tolható el, melynek célja a szelep kiegyensúlyozása. A (8) sze­lep ugyanis a rajz szerint egy (9) emelő végén van elrendezve, mely a (7) csőből kiálló (11) kar külső végének (10) csapján ül. A (8) szelep önműködően fészkére szo­ríttatik, ha a gázgyűjtő harang legmagasabb állásához közeledik vagy azt eléri és ekkor az (1) fúvógép szívóhatása folytán addig tartatik fészkén, míg csak a (12) gázgyűjtő harang egy előre meghatározott, vagy a legalacsonyabb helyzetet el nem éri. A (8) szelep kormányzása úgy történik, hogy a (9) emelőt a (12) gázgyűjtő haranghoz erő­sített (15) rúd (13, 14) ütközői fölváltva befolyásolják. A (13) ütköző a (15) rúdon célszerűen beállítható. A (13, 14) ütkö­zők külső végeihez egy rövid (16) rúd van erősítve úgy, hogy a (9) emelő vége a (15, 16) rudak között fekszik. A fúvógép a levegőt egy (17) csövön ke­resztül a (18) elgázosítóba nyomja. A (17) csőhöz egy (17a) cső csatlakozik, mely víz­szintesen halad az elgázosító közepe fölött és a (19) vége (1. ábra) az elgázosítóból kissé kiáll. A (17a) csőből (20) csövek nyúl­nak függélyesen lefelé úgy, hogy az alsó végeik a kívánt mélységig merülnek az el­gázosító (21) alsó részében lévő olajba. A (17a) csőnek a (18) elgázosító belsejében fekvő részébe egy tolóka van helyezve, melynek külső vége a (19) helyen zárt és egy (22) karral van fölszerelve, melynek szabad vége a (12) gázgyűjtő haranghoz erősített (24) rúd (23) meghasított végével kapcsolódik. Az elgázosító (21) fenekébe egy (25) lebocsátó csap van helyezve. A tetszőleges vagy ismeretes szerkezetű (26) úszószelep a petroleumot a (27) készlettar­tányból a szelep köpenyén és a (28) csövön keresztül az elgázosító (21) alsó részbe bo­csátja. Az elgázosítót egy másik (29) cső az úszószelep fölső oldalával köti össze úgy, hogy ez utóbbi helyesen fog működni. Ugyanis eddig az ilynemű úszószelepeknél a szelep fölső oldala a szelepháznak egy nyílásán keresztül közvetlenül a külső lég­nyomásnak volt kitéve úgy, hogy az úszó fölött nem képződhetett légpárna, mely a szelep mozgását lassította volna. Ez azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom