41599. lajstromszámú szabadalom • Kantár

_ Megjelent 1908. évi április hó 11-én. MAGY. gtaf KIH. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41599. szám. XX/d. OSZTÁLY. Kantár. SWALES FRANK MAGÁNZÓ EAST SHEENBEN. A bejelentés napja 1907 május hó 22-ike. Jelen találmány tárgya úgy egyszerű fék, mint kantár vagy pedig kettős kantár gyanánt is használható, amennyiben a fék és kantár kombinációjából áll és úgy lovagló, mint kocsizó szerszám gyanánt is szolgálhat. A találmány szerinti kantár feszítő zab- -Iáját vagy száj vasát a lapos fékkarikák tartják lazán, melyek a száj vas fölvételére szolgáló szemekkel vannak ellátva. A száj vas oldalrészei a fékkarikák külső oldalain feküsznek és az álladzó vagy feszítő láncot tartják. Az oldalrészek aránylag rövidek és a szájvassal egy darabból állnak vagy pedig szilárdan ahhoz vannak erősítve. Hogy az álladzó lánc könnyen a feszítő zablába legyen akasztható, a száj vas oldal részeinek végei spirális vagy csigaalakban vannak meggörbítve. A találmány szerinti kantárról a feszítő részek egészen el is hagyhatók, mely esetben csak a fék marad meg, azonban célszerűbb a féket és kantárt a leírandó módon egymással kombinálni. A fékeknél rendszerint tört vagy egyenes zablát használnak és a fékkarikákat a fékpofaszijakkal kötik össze. Ezen berendezés azért hátrányos, mert a zabla könnyen kihúzható a ló szájából, amellett pedig a ló az ilyen fék segélyével nehezen kormányozható. Viszont az eddigi feszítő zablával ellátott kantárok is több hátránnyal bírnak, pl. a zabla oldalrészeinek fölső végeihez a kantár pofaszíjai és az álladzó lánc végei, alsó végeihez pedig a kantárszárak vannak erősítve, mely berendezés következtében a kantárszárak meghúzása esetén a zabla oldalrészei a száj vassal együtt elfordulnak, miközben a forgástengely maga is elmozdul, mivel ha a kantárszárakat feszítő hatás kifejtése czéljából meghuzzuk, akkor a zabla oldal részei a pofaszíjakat lefelé törekednek húzni és mivel ezen szíjak lényegileg megnyujthatatlanok, a szájvas a ló szájában hátrafelé nyomatik. Ennek következtében az álladzó lánc nem hoz létre feszítő vagy szorító hatást és a szájvas egyszerűen a ló zápfogaira fekszik. Másfelől az előre és lefelé húzott pofaszíjak az állat fejére nyomást gyakorolnak, mely sokkal erősebb, mint ahogy rendesen gondolják és az állat fejének lehorgasztását vonja maga után. A fönti hátrányokhoz járul még az is, hogy a szokásos kantárok zabiái jelentékeny hosszuságú oldalrészeket igényelnek, melyeket vékony és karcsú alakban kell kiképezni, minek következtében az oldalrészek a reájuk ható, néha igen tetemes húzóerők be-