41582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mellyel plasztikus anyagoknak, mint cement, beton, gipsz, mész, aszfalt gyanták és efféléknek nagyobb szilárdság és nagyobb szívósság kölcsönözhető

_ Megjelent 1908. évi április hó 11-én. MAGY. ^jw KIK. SZABADALMI wSm HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 41582. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás, mellyel plasztikus anyagoknak, mint cement, beton, gipsz, mész, aszfalt, gyanták és efféléknek nagyobb szilárdság és nagyobb szívósság kölcsönözhető. ZEILLER RÓBERT MÉRNÖK BERLIN-STEGLITZBEN. A bejelentés napja 1907 julius hó 23-ika. Az alább leírt találmány tárgya oly eljárás, mellyel plasztikus anyagok, mint cement, beton, gipsz, mész, aszfalt, gyanták és effélék bizonyos anyagok hozzáadásával egyrészt lényegesen, szilárdabbá és keményebbé, másrészt szívósabbá tehetők. Ezen eljárás abban áll, hogy az illető anyagokhoz, mint cementhez, betonhoz, gipszhez, mészhez, aszfalthoz, gyantához és effélékhez vas- vagy acélforgácsokat és szerves vagy szervetlen rostokat, mint pl. aloe, kender, len, kókusz, asbest stb. hulladékokat adunk alkalmas mennyiségben és kézi vagy géperővel jól összekeverjük. Ezen hozzákeverés eszközölhető röviddel a földolgozás előtt, vagy a földolgozás folyamán, vagy pedig tetszőleges korábbi időben is, mely utóbbi esetben a kész keverék hozható forgalomba. A plasztikus anyagba zárt fémforgács föladata az, hogy a keveréket keményebbé és szilárdabbá tegye úgy, hogy a belőle előállított tárgy, például utcaburkolat, vagy efféle kopásnak jobban ellenálljon. A hozzá adott rostanyagok pedig a keveréknek nagyobb szívósságot kölcsönöznek úgy, hogy a cement-, beton- és aszfaltépítményeknél oly gyakori repedezések elkerültetnek. Hogy a rostok tartósabbakká és rothadás ellen ellenállóbbakká tétessenek, keverés előtt rothadás elleni szerekkel, mint karbolsav, kreozot és effélékkel impregnálhatok. A találmány tárgya útburkolatok, különösen olyanok, melyeknek szintjébe közúti vasutak vannak beépítve, előállítására különösen alkalmas. Tudvalevőleg a burkolat azon helyei, a hol az aszfalt, illetve betonburkolat a sinekkel érintkezik, legelőször romlanak, mert a sinek a rajtuk gördülő vasúti kocsik folytonos lökéseinek vannak kitéve. Ennek következtében a sin ágyazatában folyton lazul és a szomszédos aszfalt- vagy betonrészeket elroncsolja úgy, hogy a burkolat ezen helyeit más járművek könnyen morzsolják szét. Ilynemű javítások költségei nagy városban évente ezrekre rúgnak. Ezen kellemetlenségek elkerülésére jelen találmány tárgya különösen alkalmas, mert az ezen eljárás szerint kezelt plasztikus anyagoknak sokkal nagyobb belső összetartása és azonfölül nagyobb keménysége van úgy, hogy a természetes kopástól eltekintve, sem az anyag lemorzsolódása a sinek mellett, sem a rajta járó kocsik által való lecsiszolódás be nem következhet.