41567. lajstromszámú szabadalom • Készülék a fejbőr kezelésére
3. ábra a szívószelepnek nagyobb léptékben rajaolt metszete, a 4. ábra a fölfúvó szelepnek ugyancsak nagyobb léptékben rajzolt metszete, az 5. ábra pedig a biztosító szelep egy darabjának metszete szántén nagyobb léptékben rajzolva. Jelen készüléknél tömör gumiszalag helyett, mely, ha léghatlan zárást akartaik előidézni, igen szorosan meghúzandó és ennélfogva a véredényeket annyira megszorítja, hogy a vér nem keringhet a fejbőr felé és vjissza, pneumatikus tömlő va,gy gyűrű van alkalmazva, miely tegy alább leírandó kapocs segélyével a sisak alsó széléhez van foglalva. Ezen tömlő fala a külső oldalon meg van vastagítva, míg a fejbőrrel érintkezésbe jövő belső falfölületie vékony és lágy. Ezen tömlő fölfújt állapotban a fej körül fekszek és teljesen annak körvonalaihoz simul, anélkül, hogy a léghatlan zár Fáshoz nagy nyomásra lenne szükség, Iminek következtében a vér szabadon keringhet a fejbőr felé és vjissza. A légtömlő falának; fönt említett kiképezése lehetővé tesző, hogy kisebb méretű tömlők legyenek alkalmazhatok, mint máskülönben szükséges volna, m,ivel a tömlőfal főkénta fejbőrrel szomszédos oldalon terjeszkedik iki és ennek folytán a különböző kerületű fejekhez pontosan és oly mlódon alkalmazkodik, hoigy nagy fejnél sem lép föl lényegesen nagyobb nyomás, mint kis fejnél, föltéve természetesen, hogy 'ez utóbbi még a készülék alkalmazkodási körén belül esik. A beiga^ítás vagy fölfúvás teljesen a készülék kezelőjének ellenőrzése alatt áll, aki a tömlőgyűrűt pontosan a kívánt és a kényelmet nem zavaró mértékben fújhatja föl es a léghatlan zárásra a minimális nyomást alkalmazhatja. A légszivattyú eltávolítása után a készülék és fej közötti kapcsolat azonnal megszüntethető, mely célból csak a fölfúvjÓ szeleptől kiálló rudast kell megnyomni, hogy a levegő a tömlőből eltávozzék és a tömlő lelapuljon. A sisakot beállítható rudak hordják, melyeknek segélyével a sisak úgy hosszú, mint rövid nyakú egyéneknél is a kellő magasságban erősíthető meg. A támaszrudak a vállig' nyúlnak befelé és alsó végükön a vállon nyugvó tartókhoz vannak er ősítve, melyek maguktól a kellő helyzetbe állnak és gumipárnákkal vannak fölszerelve, melyek kettős f öladatot töltenek be, Úgymint a kényelmetlen nyomást megakadályozzák és, mint az elektromosságot nem vezető anyagok, a sisakot a kezelendő egyén testétől elszigetelik. A masszáié szerkezet egy alkalmas anyagú lágy és. lapos párnából áll, mely egy rugós fémtar tóhoz van erősítve és könnyedén a fejbőrre fekszik és a fej alakjához simul. A párnát egy függélyes rúd tartja, mely a sisak tétjén alkalmazott és léghatlanul tömített ágyon nyúl keresztül és külső végén egy hornyolt tárcsát hord, mely alkalmas vezetékbe fűzött zsinórok segélyével hozható forgásba. Eaen zsinórok a beteg arca előtt lógnak lefelé úgy, hogy a kezekkel könnyen elérhetők. A párna eaen zsinórok segélyével, fölváltva ellenkező irányokban gyors forgásba hozható, miközben a lágy párna a fejbőrön olyan könnyedén nyugszik, hogy nem sérti meg a gyönge hajszálakat, melyek durvább kezelés esetén megsérülnének vagy szétroncsolódnának. A masszalást akkor alkalmazzuk, midőn a kapilláris csöveket alkotó érhálózat sejtjei a fokozott vérkeringés folytán kitágulnak; ily módon a vér gyorsabb keringésbe jön és az elhalt sejtek eltávolítása gyorsabban megy végbe. A fejbőrt egyúttal fertőtlenítő vagy gyógyhatású folyadékkal is moshatjuk, ha a párnát ilyenekkel telítjük'. A vérbőség a mosófolyadék beszivódását elősegíti és ha a sisak1 levétele után a fejbőrön a folyadékból valami visszamarad, akkor a külső légnyomás ezen folyadékot a porusokba szorítja. Oxigéntartalmú mosófolyadékok alkalmazása esetén ezek az elnyelő párnán átha; ladó elektromos áram által f ölbontatnak és ozont tesznek szabaddá, mely a csirákat elpusztítja és a fejbőrre' erőteljes ingerlő hatást gyakorol.