41561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott összetételű műtrágya gyártására
Megjelent 1908. évi április hó 11-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 41561. szám. X/h. OSZTÁLYEljárás meghatározott összetételű műtrágya gyártására. DEBRECZENI TRÁGYAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG DEBREGZENBEN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 12-ike. Tőzeg-- vagy zsombékport tartalmazó mű— trágyafajok már eddig is ismeretesek voltak; e trágyafajok nagyrészt úgy képződtek, — mert gyártásról ez esetben alig lehet szó — hogy a tőzegpor időszakosan hintetett pecegödrökbe1 , árnyékszékekbe vagy trágyadombokra, hol az ürülékekkel elkeveredve', azokkal együtt — esetleges szárítás után — közvetlen alkalmaztatott trágyázás! célokra. Az ily trágya időszakos keletkeaése folytán még a közönséges istállótrágyánál is változóbb összetételű lévén, okszerű gazdaságban alig használtatatott, hanem inkább empirikus gazdák által istállótrájgya helyett. Másrészt a műtrágyagyárak keverékeji nem elégítik ki minden irányban a föld trágyaszükségletét és még azon hátránnyal jis bírnak, hogy az esővíz épen a legbecsesebb alkatrészeket mihamar kioldja és a talajvízbe juttatja. Jelen találmány célja az», hogy a tőzeg és zsombék fölszívó és konzerváló sajátr ságai kihasználásával előre megállapítható állandó összetételű trágyafajok legyenek gyárthatók, aszerint, hogy minő összetételű földnem javítására szánvák. Ezen cél oly módon éretik el, hogy az ürü" ékek — melyek esetleg már előzőleg is lehetnek tőzeggel keverve, esetleg hígítva — hatóalkatrészeikre megelemeztetnek s annyi tőzegpor kevertetik hozzá, hogy ia kivánt százalék tartalmú termék keletkezzék. Minthogy azonban az ürülék vagy trágya egymaga, illetve a trágyások külön-külön rendszerint nem elégítik ki a föld szükségletét, amennyiben az rendesen nitrogénen kívül foszfort is, kálit is kivan, a föld vizsgálat által megállapított szükségletnek megfelelő arányban kevertetnek az ismert százaléktartalmú ürülékek, vagy ürülékek és trágyasók, vagy a trágyasók a tőzegporral úgy, hogy a termék az illető földnem egész trágyaszükségletét pontosan a szükségelt arányban tartalmazza tőzegporbian elosztva, illetve fölszíva. Az ilyen műtrágya egyesíti magár ban az eddig használatos trágyanemek öszsaes előnyeit, amennyiben az ép oly könynyen szórható, mint az ásványi műtrágya, a földet lazán tartja, mint az istálló trágya, a földnem egész trágyaszükségletét egyszerre szolgáltatja, mjint a műtrágyagyárak keverékei és ezienfölül úgy a szerves, mint a szervtelen vízoldható sókat jól kötve tartja, elkerülvén ilyképen a műtrágyagyárak keverékeinek azt a nagy hát-
