41556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőcukor vagy esetleg etilalkohol előállítására cellulozatartalmú anyagokból
nélkül) acideeHuíozává, az acidcelluloza cellozává (fadextrin) óa a celloza végül szőlőcukorrá alakul át. A reakció sebessége kizárólag a savkoneentráeió és a kísérleti bőmórsékiet függvénye. Ha a cellulózát pl. közönséges hőmérsékleten kezeljük hígított kénsavval, akkor a reakció oly lassan megy végbe, hogy a változás alig mutatható ki. Ha ellenben a hőmérsékletet kb. 100° C.-ra fokozzuk, akkor a reakció néhány óra múlva be van fejezve. Ha egészen koncentrált 95%-os savval közönséges hőmérsékleten (20°C.) dolgozunk, akkor a cellulóza néhány perc alatt alakul át cellozává (fadextrin). Ebből kitűnik, hogy nagyon erős vagy hígított sav alkalmazása mellett az acidcellulozát külön nem választhatjuk. Az első esetben rögtön celloza képződik, az utóbbi esetben acidcelluloza, celloza és szőlőcukor keverékét kapjuk. Jelen eljárásnál megadott koncentráció, hőmérséklet és reakcióidő mellett a cellulóza meglehetősen tökéletesen alakítható át acidceilulozává. Az előállított acidcelluloza nem keverék, hanem valósággal egységes anyag. Karboxilcsoportokat tartalmaz és ennélfogva savjelleggű, savanyú reakciót mutat és aldehidtulajdonságokkal nem bír. Az acidcelluloza vízben oldhatatlan és oldható nátriumsókat képez. Közönséges légnyomásnál való főzésnél, az acidcellulozának csak igen csekély része alakul át szőlőcukorrá. A kivált acidcellulozának hígított savval való főzésnél a légköri nyomásnál nagyobb nyomásnál az egész acidcellulozamassza szőlő cukorrá alakul át. Ezen kiváló tulajdonságoknál fogva az az acidcelluloza a vegyészeti iparban rövid idő múlva nagyjelentőségre fog szert tenni. Megfelelő kezelés útján szőlőcukor előállítására vagy az utóbbinak további kezelés útján etilalkohol nyerésére használható. Az acidcelluloza továbbá műselyem előállítására, szigetelő anyag gyanánt és egyéb célokra is használható. Föltaláló kísérleteiből kitűnt, hogy különösen jó eredmények érhetők el a következő eljárás alkalmazásával. A cellulózát vagy fürészport (vagy más finoman elosztott cellulozatartalmú anyagot) és 70°/o-os kénsavat közönséges hőmérsékleten (kb. 20°C.) kb. 20 percig kavarunk. A cellulozamassza a sav behatása alatt folyós lesz és acidcelluloza képződik. Ha a sűrű, sárgás folyadékot vízbe öntjük az acidcelluloza kocsonyás massza alakjában kiválik és visszamarad, ha a vízzel 30%-osra higított kénsavat lehúzzuk. A visszamaradt, csekély mennyiségű savat visszatartó acidcellulozamasszához annyi vizet adunk, amíg ez kb. l°/« kénsavat tartalmaz. Az acidcellulozát és az l°/o-os savat azután ólommal bélelt autoklávába helyezzük és ebben az egészet 3—8 atmoszféra nyomásnál l j2 —5 óráig hevítjük. A higított sav behatása alatt az acidcelluloza már most szőlőcukorrá alakul át. Miután a szabad savat neutrálizáltuk és mész vagy kréta segélyével kicsaptuk, esetleges szűrés és koncentrálás útján majdnem tiszta szőlőcukoroldatot kapunk, melynek cukortartalma 20%- A. szőlőcukor mint ilyen közönséges úton bepárologtatás útján kapható, azután kristályosítható vagy alkoholélesztő segélyével etilalkohollá elerjeszthető. A cellulóza átalakítására használt kénsav bepárologtatható és miután ez ismét fölhasználható, valóban csak csekély kénsavmennyiségre van Bzükség. Nyers termék gyanánt a föntemlített acidcelluloza előállításához jelen eljárás szerint bármely cellulozatartalmú anyag használható, mint pl. közönséges fahulladék, fűrészpor, láp tőzeg, moha, szalma vagy más hasonló anyagok. A sav a nyers anyagot természetesen akkor támadja meg legjobban és legyorsabban, ha azt a kezelés előtt finoman fölaprítjuk. A cellulóza kezelésére bármely ásványi sav használható, de a foganatosított kísérletekből kitűnt, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el, ha kénsavat és pedig különösen 7O°/0 -osat használunk. A higított kénsav, melyet az ismertetett
