41542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réz és rézötvözetek hegesztésére

' Megjelent 1908. évi április hó 11-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI W^M HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41542. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás réz és rézötvözetek hegesztésére. L SCH1EBER VILMOS GYÁRIGAZGATÓ KLOSTERNEUBURGBAN . ÉS BOGHMANN ALAJOS GYÁROS WIENBEN. A bejelentés napja 1907 október hó 9-ike. Elsőbbsége 1906 április hó 24-ével kezdődik. Ismeretes, hogy rézből és rézötvözetekből álló részeknek hegesztés által való tartós egyesítése nagy nehézségeket okoz, minthogy a munkadarabok hevítendő helyei mindig oxydálódnak. A rézdrótok összekötésére ajánlott azon munkamód, hogy a drótvégeknek a szükséges hőmérsékletre való hevítése és összehegesztése légelzárás mellett vagy redukáló gázból álló atmoszférában végeztessék, nagyobb munkadaraboknál például nagy desztilláló- vagy vákuumkészülékeknél nem alkalmazható gyakorlati módon. A találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi, hogy réz vagy rézötvözetek hegesztését a legtökéletesebb módon, illetve az összekötés minden látható nyoma nélkül végezhessük, amennyiben az összekötendő munkadarab helyeknek a hegesztési hőmérsékletre való fölhevítésén ól képződő oxydot egy hydrogénből vagy vízgázból vagy hasonlóból álló redukáló láng behatása által fémrézzé alakítjuk át, ami tekintettel a hevítés által elért lágy ságára, az egyesítéssel szemben nem okoz nehézségeket. A most említett eljárás gyakorlati foganatosítására a hegesztendő daraboknak előzetesen megfelelően megtisztított és előkészített azon helyeit, melyeken a darabok bensően egyesítendők, egymáshoz hozzuk és levegőből és hidrogénből vagy levegőből és hydrogéntartalmú gázkeverékekből, például vízgázból álló fúvólángok hatásának tesszük ki, míg a réz vagy az illető rézötvözet kellően meglágyult, mire a hevítést tisztán hydrogén- vagy vízgázlánggal addig folytatjuk, míg a fejlődött oxydrészek redukálását teljesen elértük, amit az Összehegesztendő rézhelyek fényességéről ismerhetünk fel. Mihelyt az említett helyek ezen állapotát létrehoztuk, a hegesztési hőmérsékletre hevített darabokat minden további nélkül, megfelelő kalapálás által vagy más ismert módon, például sajtolás által bensően és tartósan egyesíthetjük. A vázolt eljárás az eddig szokásos eljárással szemben azon előnnyel bír, hogy az összehegesztett darabok az összekötés helyén mindennemű külső behatással, például nyomással, ütéssel stb. szemben mindig ugyanazon ellenállást fejtik ki, mint a többi helyeken. Továbbá az ezen módon hegesztett helyek a rajtuk képezett legtisztább fémréz folytán a legbensőbb fémegyesülést mutatják, ami arról ismerhető föl, hogy a hegesztési helyek könnyen bármely tetszés szerinti