41530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyának agyagból és kovasavból vagy pedig agyagot, kovasavat és káliumot tartalmazó természetes vagy mesterséges anyagokból való előállítására
pontjából. Ugyanis ezen kőzetekből egyszerű és olcsó módon nemcsak kálitrágyát nyerünk, hanem azonkívül azoknak többi alkatrészei víztartalmú kettősszilikáttá alakulnak át, amely az annyira fontos elnyelő képességgel ruházza föl a talajt, miáltal az képessé lesz a növényi tápanyagok fölvételére és kicserélésére. A jelen eljárás a háziszemét hasznosítására is alkalmas és pedig első sorban az olyan szemetek hasznosítására, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak barnaszénhamut. Ezideig tudvalevőleg épen az ilyen fajta szemetek értékesítése okozott sok városban nagy nehézségeket A jelen találmány szerint már most csak szét keli választani a szemétnek finomabb alkatrészeit a darabosabbaktól és az előbbit égetett mésszel vegyítve vízgőzzel kezelni, hogy abból egy használható terméket kapjunk. Ha agyagot, kaolint, márgát stb. akarunk földolgozni, akkor ezen anyagokat a szerkezeti víz eltávolítása céljából a mésszel való vegyítés előtt szárítani kell. Erre a célra a fölsorolt anyagokat elegendő 2—300° C-ra kell felmelegíteni. A nyers anyaghoz hozzávegyítendő mész mennyisége az illető kőzetek vegyi összetételétől függ. Olyan anyagokhoz, melyek, mint pl. phonolith maguk is sok meszet tartalmaznak és sósavban nagy részben oldhatók, csak kevés meszet kell hozzáadni, míg a földpáthoz, mely meszet egyáltalán nem tartalmaz, sokkal nagyobb mennyiséget kell adni. A hozzáadandó mészmennyiség körülbelül 10—45°/0 között ingadozik. A hőmérséklet, melynél az égetett mész és a fölhasznált anyag közötti vegyi átalakulás végbemegy, szintén nem állapítható meg pontosan. Némely agyagfajtánál, pl. a szükséges hőmérséklet 120° C, míg a barnaszén- és vulkánikus hamukat csak körülbelül 80° C-ra kell fölhevíteni, hogy az illető mészhidroszilikát-aluminatok stb. előálljanak. A földpátnál 160—180° C. hőmérsékletre van szükség. A barnaszénhamu átalakulása már a légköri levegő nyomása alatt álló vízgőz hatására is rövid idő alatt bekövetkezik, míg a földpátnál és más nehezebben bomló anyagoknál 6—8, sőt 10 atmoszféra túlnyomásnak kell uralkodnia és a gőznek több órán át kell hatnia. Az eljárás kivitelénél előnyösen lehet alkalmazni a homok-mészkövek gyártásánál használt oltási, keverési, érlelési, nyomással való kezelési módszereket és készülékeket. Ezen ismeretes és a gyakorlatban bevált berendezések, melyek a mész oltásának és hozzávegyítésének, valamint a vegyület silosokban való beraktározásának számos módját engedik meg és a sajtolt terméknél különböző keményítési módszereket tesznek lehetővé, igen előnyösen alkalmazhatók a jelen eljárás céljaira. A nyert termékek (zeolitikus) hydroszilikáttá alakulnak át és mint ilyeneknek meg van azon fontos tulajdonságuk, hogy emelik a talaj elnyelő képességét, miáltal a növényi tápanyagok fölvételét megkönynyítik. Mivel a kész termék a vízgőzzel való kezelés folytán sterillé lett, esetleg nagy fontossággal bírhat az, ha ezt a steril terméket a növényfejlődéshez szükséges baktériumokkal beoltjuk, ezáltal bakterium-tenyészetet létesítünk és az így kezelt anyagot visszük aztán a szántóföldre. A jelen eljárás különösen a káli trágyázás szempontjából bír fontossággal, mivel a chloralkáliákkal való trágyázásnál gyakorta föllépő káros jelenségek a jelen eljárás szerint előállított műtrágyánál elmaradnak. Homokos, lápos, terméketlen talajok, ha azokat a jelen eljárással előállított trágyával kellő mértékben trágyázzuk, megszűnnek terméketlennek lenni és termő szántóföldekké változnak át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás műtrágyának agyagból és kovasavból, vagy pedig agyagot, kovasavat és káliumot tartalmazó természetes vagy mesterséges anyagokból való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a szükség esetén előzetesen kiszárított anyagokat finoman összezúzzuk, azután meleg vagy hideg állapotban bensőleg elegyítjük,
