41524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acélötvözetek javítására
nek, amennyiben azokba a szükségelt széntartalmat beviszi. Emellett fontos, hogy a szén nem a vas* hoz, hanem a vanadiumhoz van kötve, mivel a vanadium a eementitet pótolja és a ferrit a többi fémekkel való egyesülésre szabadon marad. A jelen eljárás szerint előállított ötvözeteknek magas hőmérsékleten való keménysége és szilárdsága rendkívül módon növekszik és az ötvözet tökéletesen egyenletes és finom szemcséjű szerkezetet vesz fel. Meglepő az a körülmény is,- hogy pl. az említett ötvözetek kovácsolás után azonnal edzettek anélkül, hogy hirtelen lehűtésnek kellene azokat alávetni. Nem okvetlenül szükséges az atomsúlyok arányában vett fémötvözetekből kiindulni, hanem más acélötvözeteket is Bikerül 3%-ig terjedő vanadium-mennyíség hozzáadása által lényegesen megjavítanunk. Kiemelendő azonban, hogy a legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a fentebb leírt módon járunk el. így pl. egy a következő arányban előállított acél: Fe Ni Va C 190 20 2 3 • mm2 -ként 1,58 kg. szilárdsággal bírt 123 kg. rugalmassági határ és 14% nyúlás mellett. Ahelyett, hogy vanadiumkarbidot, mint olyat adagolunk a szénmentes vagy mindenesetre csak igen csekély szénmennyiségeket tartalmazó ötvözetekhez, oly módon is járhahatunk el, hogy a vanadiumkarbidot csak magában az ötvözetben állítjuk elő. Ez esetben az acélötvözetnek elegendő szenet kell tartalmaznia, hogy a karbid képződése lehetséges legyen. Fontos továbbá, hogy a vanadiumtartalom úgy lefelé — mint pedig fölfelé pontosan határolva legyen. Legkedvezőbb vanadiuminennyiségnek 0.3—3% bizonyult. Hogy pl. egy mm.a -ként 150 kg. szilárdságú és 10%-os nyúlású acelat nyerjünk, előbb a szükséges vasat olvasztjuk össze nikkellel és a széntartalmat úgy szabályozzuk, hogy az a keverékben kb. 0.9% legyen. Ez 0*9% szenet az olvasztóban 0'5%-ra hagyjuk leszállani. E keverékhez 1*05% vanadiumot adunk tiszta vanadium vagy feiTOvanadium alakjában és a tömeget kb. 2 órán keresztül folyékony állapotban tartjuk. A vanadiumtartalom az elsalakosítás folytán 1%-ra száll le. Az atómsúlyoknak : 59*5 ill. 11'9 és a vanadiumkarbid képletének: Va2 C3-nak tekintetbe vétele mellett kitűnik, hogy a javasolt mennyiségek vanadiumkarbid képződését megengedik. Teljesen hasonlóan járunk el, ha nikkel helyett krómot, mangánt vagy wolframot használunk. A leírt eljárással nyert nikkelacél a fennebb említett, eddig még el nem ért szilárdságot mutatja aránylag csekély nyúlás és magas rugalmassági határ mellett és különösen azáltal tűnik ki, hogy hideg légáramban edzhető. Ennélfogva különösen páncéllemezek előállítására alkalmas, amelyeket tudvalevőleg csak egyik oldalon szabad edzeni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás oly ötvözetek javítására melyek atomsúlyaikkal arányos mennyiségű vas-és nikkelből, vagy vas- és mangánból, vagy pedig vas, wolfrám és krómból állanak, azáltal jellemezve, hogy 3%-ig terjedő mennyiségű vanadiumot vanadiumkarbid alakjában adagolunk hozzá. 2. Eljárás léghűtéssel edzendő, nagy szilárdságú acél előállítására azáltal jellemezve, hogy vasnak nikkellel, krómmal vagy wolfrámmal való széntartalmú ötvözetéhez 0*3—3% vanadiumot adagolunk. PAUAí HÉBZVÉN' TÁRÍAaÍG NYOMD* JA BUCUnsTt*
