41496. lajstromszámú szabadalom • Javítások elektromos ívlámpákon

a szeneknek önsúlyuk folytán való egyen­letes táplálását biztosítjuk. A szén esetleg csak egy horony nyal ké­pezhető ki azon célból, hogy a hátsó olda­lon egyetlen tartórésszel összeműködjék, azonban célszerűbb oldalhornyokat elren­dezni, melyekben a tartórészek jól beállít­hatók éá pedig megfelelő pontos távolság­ban, azon célból, hogy a vállakkal érint­kezésbe lépve, a súlyt tartsák, anélkül, hogy a szén mozgásában gátoltatnék, be­szoríttatnék vagy a működésben bármiképen megakadályoztatnék. A tartórészek a szén­pirakkal együtt megújítandók, azon célból, hogy új és tökéletes tartócsúcsokat kap­junk és ezáltal a működést egyenletessé, valamint a táplálást tökéletessé tegyük. Mindkét szén hornyokkal látható el és a fönt leírt módon tartható, azonban csak az egyiknek ily módon való kiképzése és el­rendezése szükséges. A föntebbiek szerint a (7) keresztfej a (3 4) keretrudakon csúsztatható. A súrló­dás csökkentésére és a mozgás megakadá­sának elkerülésére az egyik (3) rúd sok­szögű keresztmetszettel bírhat és a kereszt­fej ezen rúdon egy hosszúkás (45) csapágy segélyével van vezetve, mely (46 46) üveg­szelencékkel bír; az üvegszelencék a csap­ágy két végében (47) csavarsüvegek által vannak helyzetükben tartva. A lengő (A) szén (10) szorítójának hátsó oldalán a (48) csapon (4. ábra) a hornyolt (49) vezeték van vezetve, mely az (E) ve­zetőrúdon elcsúsztatható. Az (E) vezetőrúd alsó vége csuklósan van megerősítve és az (50) csapágyban (1. és 2. ábra) van ágyazva. A vezetőrúd fölső vége a fölső (1) keret­lemez (51) vezetőhasítékába nyúlik be és az (53) csuklós taggal van összekötve, mely­nek segélyével a vezetőrúd az (54) for­gattyúemeltyűvel van összekötve. A for­gattyúemeltyű az (55) tartón csuklósan van megerősítve és (57) vége villás, mely villa a (62) solenoid (6. ábra) (61) magjának (60) dugattyúrúdján megerősített (58) csapba kapaszkodik. Ennek folytán tehát a solenoid gerjesztésénél a vezetőrúd a 2. ábrán föl­tüntetett helyzetbe lengettetik és minthogy az (A) szén oly módon van tartva ós el­rendezve, hogy a vezetőrúdhoz képest mindig ugyanazon viszonyban helyezkedik el, azaz célszerűen a vezetőrúddal párhu­zamos. ennek folytán az (A) szén egyidejű­leg oly helyzetben rögzíttetik, mely a pozitív szénnel párhuzamos. Ezen helyzetet és eredményt mindenkor elérjük, tekintet nélkül arra, hogy a szenek hosszuak-e, vagy rövidek. Azt találtam, hogy az esetben, ha a solenoidtekercset egy, a solenoid külső ol­dulán szabadon mozgatható, lágyvasból készült (70) szalaggal vagy hüvellyel (1., 2. és 6. ábra) vesszük körül, akkor a sole­noidtekercs gerjesztésénél ezen hüvely, mágnesezése folytán, a mágneses közép­pontot igyekszik elfoglalni, akár magasab­ban, akár mélyebben fekszik is ez a pont és hogy a hüvely az ívre állandósító hatást fejt ki, miáltal széles és egyenletes fény­ívet kapunk, mely teljesen nyugodtan ég. Ezen eredményt megfigyeltem ugyan, azon­ban annak oka előttem nem világos. A solenoid föltüntetett alakjánál a solenoid­tekercset egy lényegében hengeres (71) hüvely veszi körül, mely sárgarézből vagy más nem mágneses anyagból készült és a (70) hüvely vezetésére vezetéket képez. A 2. ábrában a (70) hüvely működő helyzet­ben van föltüntetve. A (74) gyűrű arra szolgál, hogy a (70) hüvelynek a solenoid­ról való leesését elkerüljük, ha a solenoid nem gerjesztetik. A részeknek a változtatások és hasonló céljából való beállítására az (53) kapcsoló­tag hossza változtatható, amennyiben ezen tag két félből áll, melyek (82) csavarok és (83) hasíték segélyével beállíthatók és hely­zetükben rögzíthetők, mint azt a 10. ábra mutatja Az (54) forgattyúemel tyű alsó (57) villás vége hasonlóképen beállíthatóra ké­szíthető. Hogy az ívet a solenoid igen gyors ha­tása meg ne szakíthassa, — amennyiben a solenoid, gerjesztése alkalmával, a szeneket lökéssel széthúzza, — a (87) ütköző vagy légpárna van elrendezve (1., 2. és 6. ábra), mely a solenoid magjának mozgását kés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom