41482. lajstromszámú szabadalom • Szitarendszer

középső munkateret egy szitahenger képezi. Ez a szitahenger (13)-mal van jelölve. Ezen szitahenger ágyazása és táplálása ugyanazon szerkezeti elemekkel történik, mint a föntebb már részletezett malom berendezéseknél, épen ezért ezen részek ugyanazon (3—8) hivatkozási jelekkel vannak ellátva. Ép úgy az oldalt elrendezett szitahengerek az előbbi (9) jelzéssel bírnak és a (9) szitahengerek két oldalán elhelyezett gyüjtőalkatrészek (10, 11) jellel vannak ellátva. Ez az elrendezés különösen nagy darabokat tartalmazó anyag fajtázására szolgál, melyeket el kell távolítani, mielőtt még az anyagot a tulajdonképeni fajtázó szitára vezetjük, hogy ezáltal a szitákat időelőtti tönkremenéstől megóvjuk. A (13) durvaszitába bevezetett anyag a bevezető nyílásokol) fölhalmozódó tekmékek hatása alatt áthalad a dobszitán ós az egész durva daraboktól eltekintve elhull a durva szita szemén. A durva darabok közvetlenül a (11) gyüjtőalkatrész vájatába kerülnek és ily módon a (14) kibocsátó nyíláshoz. A (13) durva szita szemén áthaladt termék a (15) kúpalakú köpenyre esik, mely a (13) szitadobot körülfogja és ennek mentén tovacsúszik egész a (10) gyüjtőalkatrész vájatáig úgy, hogy a (9) szitadobba kerül. Itt történik az anyag tulajdonképeni fajtázása. A visszamaradó durva darabok épen úgy, mint a durva szitából kikerülő durva darabok a (11) gyültőalkatrész vájatába kerülnek és ily módon a (14) kibocsátó nyíláshoz. Az új szitarendszernek a rajzon föltüntetett és fönt részletezett kiviteli alakjainál föltételeztük, hogy az anyag a munkatérhez képest excentrikusan ágyazott szitadob palást fölületén csak azért mozog tova, mert a szitadobok a munkatérnek tengelye körüli forgásában résztvesznek. De semmisem gátolhat minket abban, hogy a munkatérhez képest excentrikusan ágyazott szitadobanak még egy független mozgást, pl. a középső munkatér forgásától független forgást ne adjunk, miáltal a termék a dobok szitapalástjain tetszészerinti sebességgel vezethető tova. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szitarendszer, azáltal jellemezve, hogy két vagy több szitadob valamely tengely körül forgatható munkatér körül excentrikusan van elrendezve, oly módon, hogy a középső munkateret elhagyó fajtázandó termék önműködően osztatik el a különböző excentrikus szitadobokra. 2. Az 1. igénypont szerinti szitarendszer kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy középső munkatérhez excentrikusan elrendezett dobsziták kétoldalt az őrlődobbá kiképezett középső munkatérrel összeköttetésben állanak, oly módon, hogy a dob egyik végén vagy a palástfölületén kilépő termék a szitadobokba vezettetik be, a durva darabok pedig a középső őrlő hengerbe vezettetnek vissza. 3. Az 1. igénypont szerinti szitarendszer kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a középső munkátérhez excentrikusan elrendezett dobsziták belsejében durva sziták vannak elhelyezve, melyek az őrlődob egyik fenéklapjával vagy annak palástfölületével az abból kilépő termék fölvétele céljából össze vannak kötve és melyekből a durva darabok hasonlóképen a középső őrlődobba visszavezettetnek. 4. Az 1. igénypont szerinti szitarendszer kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az excentrikusan elrendezett durva és finom sziták alakja hengeres, tojásdad, vagy szögletes, és hogy vagy csak az egyik, vagy egyidejűleg mind a kettő, ugyanazon vagy ellentett irányban kúp vagy gulaalakúra van kiképezve. 5. A 3. igénypont szerinti szitarendszer kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a durva sziták táplálása az őrlőmalomból annak két vége között fekvő nyílások által történik, és a durva sziták a durva terméket a malom egyik végéhez vezetik, míg a finom sziták a rajtuk maradó durva darabokat a malom másik oldalába juttatjuk. 6. Az 1. igénypont szerinti szitarendszer kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy