41477. lajstromszámú szabadalom • Nagyfölületű elektródák elektromos akkumulátorokhoz

Megjelent 1908. évi március hó 31-én. MAGY. ^ Kitt. szabadalmi wm hivatal. SZABADALMILEIRAS 41477. szám. VH/g. OSZTÁLY. Nagyfölületű elektródák elektromos akkumulátorokhoz. margulis mihály mérnök odesszában. A bejelentés napja 1907 május hó 14-ike. Elektromos akkumulátoroknál aktiv anyag­gal töltött elektródák helyett már régebb idő óta alkalmaznak úgynevezett nagyfölületű elektródákat vagyis oly elektródákat, melynek fölülete metsző szerszámok használatával rendszeresen meg van osztva és nagyobbítva és melyeket aktiv anyag hozzáadása nélkül, közvetlenül formáltak. Bár az ily elektró­dák az aktivanyaggal töltött elektródáknál sok tekintetben előnyösebbek, mégis kü­lönböső hátrányokat is mutatnak, főleg pe­dig azt, hogy első sorban a pozitív elek­tródák a formálásnál illetve töltésnél és kisütésnél föllépő összehúzódás és kiterje­dés következtében vetődnek, mi könnyen ad rövidzárlatra okot. Ezért a nagyfölületű elektródákat ezidőszerint aként állítják elő, hogy külön kereteket készítenek, melyekbe fölváltva sík és hullámos fölületű ólomcsí­kokat fognak lazán be, melyek egymásra fekszek. Ily módon elkerüljük ugyan eme nagyfölületű elektródák vetődését, de az ekként szerkesztett elektródák használata más tekintetben mégis hátránnyal járt, ami egyrészt abban nyilvánult, hogy a formá­lásnál, illetve a töltésnél föllépő kiterjedés következtében a szalagok a kerettel együtt az élek irányában kiszorultak és így az elektródák szélessége helyenként megna­gyobbodott, ami a lapok szoros beépítése miatt nem engedhető meg, másrészt pedig akkor, mikor a keretállványzat az elgörbü­lés ellen elég erősen volt alkotva, a válta­kozva elhelyezett lapos és hullámos ólom­szalagok által képzett kisméretű tér, amely a lap nagy fölületét biztosította, megszűnt, amennyiben a szalagok kiterjedése követ­keztében azok egymásra szorulnak és így az elektróda hatásos fölületének csökken­tését vonja maga után, miáltal az ily akku­mulátor kapacitása csökken. Jelen találmány tárgya az ily utóbb jel­zett elektromos akkumulátoroknál használ­ható nagyfölületű elektróda, amelynél azon­ban a formálásnál, illetve töltésnél az elek­tróda sem el nem görbülhet, sem pedig az élek irányában ki nem horpadhat és a ki­terjedés csakis az elektróda meghosszabbo­dását vonja maga után, ami tudvalevőleg az üzemre káros befolyást nem gyakorol. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy az ólom­szalagokat nem mint addig merev keretbe helyezzük be, hanem azokat fölső végeik­kel egy merev ólomsínhez erősítjük, pld. forrasztjuk, míg a szalagok oldallapjai közé befelé görbített, rugalmas szalagokat he­lyezünk, amelyek a formálásnál, illetve a töl­tésnél föllépő kiterjedés következtében

Next

/
Oldalképek
Tartalom