41464. lajstromszámú szabadalom • Süvegcukorsajtó

való elfordítása folytán a (46) fogaskerék, a (47) rúd segélyével a (19) fogaskerékkel kapcsolódik, miáltal a (14) tengely és a rajta ülő (20, 21) fogaskerekek mozgásba jönnek úgy, hogy a (33, 34, 31) fogaskerekek a (28) orsót és a (26) taszítórudat a (25) csúcssajtolóval együtt fölfelé mozgatják, míg a nyomócsavar a fenéksajtolóval együtt, a (21, 42) fogaskerekek segélyével lefelé, a süvegmintába nyomatik. Ha a (41) fenéksajtoló a tölcsérbe és a (25) csúcssajtoló mintába annyira benyomódott, hogy az abban lévő cukorliszt pontos süvegalakot vett föl, akkor a (48) emeltyűt ellenkező irányban fordítjuk el, miáltal a másik (46t

) fogaskerék jut kapcsolatba a (19) fogaskerékkel úgy, hogy a (14) tengely most ellenkező irányú forgást végez és a (41) fenéksajtoló ismét fölfelé tnozog. Ha ez megtörtént, akkor az (50) emeltyű segélyével a keresztet ismét 90°-al fordítjuk el'a II. körnegyedben. Ezen elfordulás közben a (36) sín a tölcsért fölemeli a cukorral teletűzött mintáról, mire az 180°-kal, azaz csúcsával fölfelé fordíttatik el (2. ábra). Ha most az (56) lábító-emeltyűt lenyomjuk, akkor az (51) aztal a reáhelyezett sövénnyel együtt a minta alá emelkedik, mire a kész süveg a csúcssajtolóra gyakorolt gyönge nyomással kitolatik és az asztal a (60) fogantyúkerékkel összeköttetésben álló fékező segélyével lefelé elmozdíttatva, ezáltal a süveg egészen kihúzatik a mintából. Most a keresztet a III. körnegyedben ismét 90°-al fordítjuk el a (228

) helyzetbe, a mintát kitisztítjuk és ismét hegyével fordítjuk lefelé. Azután a keresztet a IV. körnegyedben mégegyszer 90°-al fordítjuk el a (224

) helyzetbe. Ezen elfordulás közben a tölcsér a kitisztított mintára helyezkedik és a csúcssajtoló a (261

) csapszög s egy, ezen negyedben elhelyezett menesztőkészülék segélyével lefelé húzatik. A csúcssajtoló helyzete, ill. magának a csúcsnak töltése tetszőlegesen szabályozható. Az a folyamat, melyet itt egy mintánál leírtunk, minden egyes mintánál ismétlődik, tehát minden egyes 90°-nyi elfordulásnál az egyik minta megtöltetik, a másik sajtolásnak vettetik alá, a harmadik kiüríttetik és a negyedik kitisztíttatik. Az 5—9. ábrákban a süvegmintának két más kiviteli alakja van föltüntetve. Ezen kiviteli alakoknál a cukorliszt nem a csúcs és a fenék felől, hanem a mintának egyik vagy mindkét hosszanti oldala felől sajtoltatik össze. Ezen célból a sajtoló minta hosszirányban két részre van osztva és az 5—7. ábrákban föltüntetett foganatosításnál annak (61) része képezi a sajtoló részt, mely a minta (62) részének falában van vezetve, míg a 8—9-ábra szerinti foganatosításnál a minta mindkét (61, 62) fele sajtolórész gyanánt van kiképezve és a (63) vezetőrószben van vezetve. A minták azon oldalról, mely a cukorsüveg fenekét képezi, nyitottak és egy (64) tolóka vagy más hasonló készülék segélyével zárhatók el. Ha ezen minták segélyével állítunk elő cukorsüvegeket, akkor a mintát (65) csapja körül elfordítva, hegyével lefelé függélyes helyzetbe állítjuk, azután a (64) tolókat kinyitva az egyik vagy mindkét sajtolórészt addig húzzuk ki, meddig ezt a kivánt töltés szükségessé tesszi. Most a nedves cukorlisztet a (66) üregbe töltjük, a tolókát betoljuk és az egyik vagy mindkét sajtolórészt addig nyomjuk be, míg a cukorliszt összefüggő süvegalakot nem kap. A sajtolórészekaek emez összeszorítása épen úgy, mint az első kiviteli alaknál, csavarok segélyével víznyomással, légnyomással, vagy valamely más módon történhetik. Ezután úgy fordítjuk el a mintát, hogy annak (64) tolókája alul essék. Ezt ezután kihúzzuk és a minta alá toljuk az (51) asztalt, melyre a nyomórészek meglazítása után a kész cukorsüveg kicsúszik és azon állva marad. A gépi berendezés hasonló módon foganatosítható, mint az első kiviteli alaknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Süvegcukor-sajtó, jellemezve azáltal> hogy egy helytálló üreges (1) állványra egy csődarabokból álló és egy négykarú tartórendszerrel ellátott (2) állvány van