41461. lajstromszámú szabadalom • Készülék trágyaszóró- és sorvetőgépeknél a műtrágya kiszórásának szabályozására

- 2 — gép, mely tetszőleges sortávolságokban vet terménymagvakat és műtrágyát, a műtrá­gyának nagyobb távolra való szétszórására is alkalmazható. A találmány lényege egy sajátos állító szerkezet, mely az ismeretes Schlör-féle horzsolódob felé haladó trágya emelkedési mértékének szabályozására szolgál, továbbá a trágyaszóró akna belsejében beállítható, illetve kivehető válaszfalaknak az elren­dezése, melyek a horzsoló dob által lesöpört trágyamennyiségnek tetszőleges számú sorokba való egyenletes elosztását eszközlik. A horzsoló dobot mozgató szer­kezetben egy excentertárcsa van elrendezve, melynek átállítása két excentertáresánál, a közös tengelyhez viszonyított relatív hely­zet megváltozását vonja maga után, miáltal a magukban véve ismeretes tolókilincspár­nak a tengelytőli távola, tehát a kilincsek eltolódásának nagysága s ennek következ­tében azon kerék forgási sebessége is meg­változik, mely a trágyatartány fenekének a horzsoló dob felé való emelését eszközli. A nevezett fenék nagyobb vagy kisebb mértékbeni fölemelkedése akiszórandó anyag­mennyiséget megváltoztatja. A beállítható excentertárcsával összeköttetésben álló mu­tatószerkezet jelzi a lesöprött és a vetés­sorokra elosztott kiszórandó mennyiség sza­bályozásának mértékét. A mutató beállítá­sával (kapcsolatban az excentertárcsával) a minimumtól a maximumig a legcsekélyebb lépcsőzetekben olyan egyszerűen szabályoz­hatjuk a kiszórandó trágyamennyiséget, mint amilyen egyszerűen történik egy óramutató beállítása. A különös elrendezés következ­tében a magvak és a trágya kiszórását sza­bályozó részekhez tartozó mozgató szerke­zet szűkebb térre van összeszorítva úgy, hogy az összes tengelyek csapágyai, a trá­gyatartány, a raagtartány és a köztük levő kiszóró akna közös oldalfalában, illetve oldalfala mellett fekszenek, aminek jelen­tős előnyei vannak, pl. az, hogy a horzsoló dobnak és a fenéknek a mozgó fallal együtt való kivétele után a gép közönséges sor­vető géppé alakítható át. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a gépet oldalnézetben, a 2. ábra pedig hátulnézetben tűnteti föl, a 3. ábra a mag- és trágyatartánynak ol­dalnézete az oldalfal részleges elhagyásá­val, a 4—7. ábrák a trágyát kiszóró akna hossz­metszetei, melyeknél a válaszfalaknak egy kiviteli alakja van föltűntetve különböző helyzetekben, a 8—11. és 12—15. ábrák a válaszfalaknak egy második, illetve harmadik foganatosí­tását tűntetik föl, hol mindig ugyanazon sorozatok maradnak szabadon, illetve födet­nek el, mint a 4—7. ábrákban. Az (1) keréktengelyen ülő (2) fogaskerék vagy közvetlenül, vagy a közbeiktatott (3) fogaskerék közvetítésével a sorvető (4) ten­gelyét hajtja és kapcsolódik az (5) tenge­lyen lazán ülő, nagy (6) fogaskerékkel, mely viszont a Schlör-féle (7) trágyaszóró dobot hajtó (8) fogaskerékkel 'áll kapcsolatban. A trágyát, a trágyaszekrény (9) falával egy darabból álló, medenceszerű (10) fenék juttatja a (7) dobhoz az (5) tengelyen szi­lárdan ülő kis (11) fogaskerekek közvetíté­sével, melyek a (9) szekrényfalra erősített (12) fogazott rúddal kapcsolódnak. Az (5) tengely a rája ékelt (13) tolóke­réktől nyeri forgómozgását, melynek fog­koszorújába két pár (14, 15) tolókilincs ha­tol bele. Mindkét tolókilincspár félretolását vagy visszahúzását egy-egy (17) emeltyű eszközli, mely a (16) csapszög körül fordul el és amelynek elmozdulását a (18) excen­terrúd irányítja. A (18) excenterrudaknak relatív helyzete szabja meg a (17) emeltyűk mozgását és ennek révén a (13) tolókerekek, valamint a (11) hajtókerekek egyenletes forgási sebes­ségét s így a trágyaszekrény (10) feneké­nek emelkedési sebességét is. A (6) fogaskerék agya egy (1-9) excenter­toldattal van ellátva s erre egy (20) excen­tertárcsa van ráhelyezve, melyek a (18) excenterrudak belső végeit körülfogják. Ha a (20) excentertárcsát a (19) excentertolda­ton elfordítjuk s elford)tott helyzetében rög­zítjük úgy, hogy a (19) és (20) részek egy­séges, körben forgó excentevt képezzenek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom