41459. lajstromszámú szabadalom • Koptató és hámozódob

Megjelent 1908. évi március hó 30-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI flHu HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41459. szám. X/i. OSZTÁLY. Koptató- és hámozódob. SCHNEIDER, JAQUET & CIE., G. M. B. H. CÉG STRASSBURGKÖNIGSHOFENBEN. A bejelentés napja 1907 julius hó 22-ike. Jelen találmány gabonaszemek hámozására és tisztítására szolgáló gépek dobköpenyének új szerkezetére vonatkozik. Már ismeretesek forgó verőkkel biró hámozógépek, melyeknél a dobköpeny ferdén egymásfölött fekvő acélsínekből van összeállítva. A vastag acélsínek ezen elrendezése azonban ama hátránnyal bír, hogy a sínek élei fokozatosan eltompulnak és az acélsíneket bizonyos idő elteltével meg kell fordítani, hogy ismét éles éllel dolgozhassunk. Azonban azon időponttól kezdve, melyben az összes élek élesek, egészen azon időpontig, míg az összes élek elkoptak, a munkatermék állandóan változik. Ezen hátrány elkerülésére a találmány értelmében oly dobköpenyburkolást alkalmazunk, mely mindig egyenletes munkaterméket ad, mert az alkalmazásra kerülő acélsínek úgyszólván sohasem tompulnak el, azaz mindig ugyanazon élességgel hatnak a gabonára. A találmány tárgyát a mellékelt rajz mutatja. Az 1. ábra a dobköpeny burkolás egy részének keresztmetszete és a 2. ábra egy sínrész nézete az 1. ábra A—B vonala szerinti metszetben. A találmány értelmében a dobköpeny (a) acélszalagokból áll, melyek vékony órarúgóacélból készülnek és melyek mindig oly (b) munkaélekkel hatnak a gabonára, hogy a l héjak, csúcsok és porrészek eltávolítása mindig egyenletes hatással történik. Ezen éleken a gabonaszemek a (c) verők által mindig oly erővel mozgattatnak törül, hogy a héjak, csúcsok és porrészek stb. az (a) órarúgószalagok között szabadon maradó (d) hézagokon át a centrifugális erő hatása folytán eltávoznak. Ezen eltávozás könnyen történhetik, mert a sugárirányban elrendezett (a) szalagok oly hézagokat hagynak szabadon, melyek | a dopköpeny külső kerülete felé kiszéleí sednek. Az egyes szalagoknak egymástól pontosan egyenlő távolságokban való rögzítése ékalakú kemény (e) közbetétek által történhetik, melyek a dobköpeny kerülete felé vastagodnak. Ezen dobköpeny összetartására például az (a) szalagokat és az (e) közbetéteket lyukkal láthatjuk el, mely egymással szemben fekvő lyukakon a meghajlított (f) csavart dugjuk át, mellyel a dobköpeny alkatrészeit erősen egymáshoz szorítjuk.