41441. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő
kapcsolt túlhevítő hengert párhuzamosan kapcsolt csőspirálisokat igényel. Mindezen hátrányokat beszüntetjük, ha egy, két vagy több egymásba illesztett túlhevítő hengerben a spirálisok többmenetű, egymásba csavart csavarspirálisokként, pld. egyenként 40 m. hosszal és egymással párhuzamosan kapcsolva foganatosítjuk, amikor is a füstgázokat a túlhevítőhengereknek belső és külső falai mentén áramoltatjuk, több hengerű túlhevítőknél pedig a belső hengerben fölfelé, azután lefelé, ill. a belső henger külső és a második henger belső fala között lefelé, azután a második hengert külső fala mellett, ill. ezen fal és a harmadik henger belső fala között ismét fölfelé vezetjük stb. 50 darab párhuzamosan kapcsolt, egymásba csavart 40 m. hosszú csőspirálisnál a teljes fűtőfölület, ha 40 mm. a külső csőátmérő, 50, 40. 0,04. 3,14 = 251,2 m2 . Ha az öntött és kovácsolt vasnak hő vezetési együtthatóját egyenlő nagynak veszszük, akkor a túlhevítő öntöttvas-hengereinek a csőspirálissal egyenlő fűtőfölülettel kell birnia, mi a jelen túlhevítőnél, melynél a túlhevítő hengereknek úgy belső, mint külső falát is fűtjük, akkor következik be, ha a beöntött csőspirálisoknak távolsága megközelítőleg a csőkerülék felével, vagyis a jelen példában =62, 78 mm-el egyenlő. Ha az öntött vashengereknek magasságát 5 m-nek és a csőspirálisok középvonalainak egymástól való távolságát 65,5 mm-nek vesszük, akkor az egy hengerhez tartozó csőspirálisoknak száma = 75. Ha bárom egymásba illesztett túlhevítőt alkalmazunk, akkor a három csőspirálisnak hossza, melyeknek mindegyike külön hengerben fekszik, 0 0 4 f °u 7 5 — 26,66 m., vagyis a három spirális átmérőjének öszszege == 8,47 m. Ebből a középátmérőket megközelítőleg 2,33 m., ill. 2,82 m. és 3,32 m-nek, összes 8,47 m-nek kapjuk. Körülfalazással együtt a legnagyobb külső átmérő körülbelül 4 m., vagyis a szükségelt alapterület nagysága 4.-3,14 = 12.56 m2 . Ez a példa is mutatja, hogy a jelen túlhevítőhöz szükségelt alapterület jóval kisekb, mint az ugyanoly fűtőfölülettel bíró csöves gőzkazáné. Két vagy több egymásba helyezett öntöttvas-henger helyett ép oly előnyösen két vagy több, tetszőleges harántmetszetű, egymással párhuzamosan kapcsolt öntöt vashengert is alkalmazhatunk, melyek mindegyikébe egy vagy több párhuzamosan kapcsolt csőspirális van beágyazva, hacsak a füstgázokat a belső és külső falfölületek mentén vezetjük végig. A mellékelt rajzban a jelen találmány tárgya, a túlhevítő négy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak hosszmetszete. A 2. ábra ugyanannak harántmetszete. A 3. ábra egy másik foganatosítási alaknak harántmetszete. A 4. és 5. ábrák egy harmadik foganatosítási alaknak hossz- és harántmetszetei A 6. és 7. ábrák egy negyedik foganatosítási alakot láttatnak. A (b) kamrákba (1. és 2. ábra) az (f) csőspirálisokkal bíró (a, p) öntöttvas-hengerek vannak beépítve, melyek alatt (c) tüzelés van elrendezve. A (d) gőzvezető csőből mindegyik hengerbe két (f) cső vezet, melyek fölül a (g) gőzgyűjtőbe vezetnek. A füstgázok az (a) hengeren belül ós kívül fölfelé áramolnak, mire a belül fölszálló gázok a (h) födőnek (k) nyílásain át a (b) kamra (m) födele alá és a (p) hengerhez jutnak, melyet kívülről és belülről körülvéve, lefelé vonúlnak; a belső út számára a (q) mag ós a belső hengerfal között csak szűk rés van hagyva. A gázok végül (n)-nól távoznak. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál több lapos túlhevítőtest van egy kamrában egymás mellé állítva. A 4. ós 5. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a gőz fölül, a (d) csövön át
