41439. lajstromszámú szabadalom • Csöppfolyós égőanyaggal táplált erős fényű gőzlámpa

Megjelent 1908. évi március hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 41439. szám. II/d. OSZTÁLY. Csöppfolyós égőanyaggal táplált erős fényű gőzlámpa. HELFFT OSZKÁR KERESKEDŐ BERLINBEN. A bejelentés napja 1907 április hó 6-ika. Azon erős fényű gőzlámpáknál, különösen erős fényű szeszgőzlámpáknál, melyeknél a szesztartány magasabban fekszik, mint az égő, pl. a láng eltávozó gázainak elvezetésére szolgáló kémény fölső részét veszi körül, magán a kéményen megy keresztül az égőanyagvezeték, úgy, hogy a lángtól eltávozó gázok az égőanyagvezeték falai mentén haladnak. Az égőanyagnak ily lámpák meggyújtásához szükséges előzetes elgőzösítés céljából egy külön fűtőégő van a kéményben, az égőanyagvezetéknek ez utóbbiban fekvő része alatt elhelyezve, mely fűtőégőhöz egy csap megnyitása által önműködően, meghatározott és pontosan kimért égőanyagmennyiség vezettetik. E fűtőégő lángja fölhevíti az égőanyagvezetéknek a kéményben lévő részét. Ha mármost, az égőanyagnak a tulajdonképeni •lámpaégőhöz való vezetésére szolgáló csap kinyittatik, akkor az égőanyag a vezetéknek előbb említett erősen fölhevített részébe való belépésekor gőzzé válik, az így keletkezett gőzök a lámpaégőig jutnak, abból kilépnek és fölfelé haladásukkor előelgőzösítő lángján meggyúlnak. Ezen erős fényű gőzlámpáknak az a hátrányuk, hogy azon időpont, melyben az égőauyagnak a lámpaégőhöz való vezetését I közvetítő csapot kinyitjuk, szükségképpen ! pontosan megfigyelendő. Ha ezen csapot hamarább nyitjuk, még mielőtt a vezetéknek elgőzösítőként szolgáló része az előelgőzösítő lángja által kellőképen fölhevíttetett, nem áll be elegendő előzetes elgőzösítés, hogy az égőanyag még gőzállapotban juthasson a vezetéknek bővebb, még hideg részén keresztül az égőhöz; sőt a csekély gözmennyiség lecsapódik a hideg vezetékrészben, úgy hogy az égőanyag folyékony állapotban ömlik ki az égőn. Ily körülmények mellett természetesen nem is gyúl meg a lámpa s így a vezeték elgőzösítőként szolgáló részének minden további hevítése elmarad, mihelyt az előelgőzösítő lángja kialszik. Az égőanyagtartány egész töltése ily módon elégetlenül folyik ki. Ha ellenben a csapot később, vagyis az előelgőzösítő lángjának kialvása után gátjuk, akkor a még esetleg fejlődő gőzök egyáltalában nem gyúlhatnak meg. Ekkor a főcsapot mindjárt el kell zárni és az előelgőzösítőt ismét meg kell tölteni. Ha a lámpa meg nem gyúlását nem vesszük észre, az égőanyag ez esetben is folyékony állapotban ömlik ki és a tartány ki fog ürülni. Jeleji találmány által ki van zárva annak