41402. lajstromszámú szabadalom • Újítás gázturbinákon
- 4 -fúvócsöbe lép és a föntebbi körfolyamat újból ismétlődik. Az izotermikus (o) vákuumszivattyú a turbinaköpennyel itt is a (d) regenerátor útján van összekötve. Ha a találmány szerinti újításokat a 33588. sz. szabadalommal védett turbinánál alkalmazzuk, akkor az izotermikus vákuumszivattyút aránylag kis méretekben szerkeszthetjük, mivel a gőz a keverékben lecsapódik és csakis a kondenzálhatatlan részeknek van szükségük izotermikus komprimálásra, mielőtt a szabadba távoznának. A találmány további tárgya oly berendezés, melynél egy közönséges belső elégetéssel működő szivattyús gép kifúvott égéstermékei a föntebbiekben leírt turbinatelepben használtatnak fel és ily módon azon külömbség, mely a dugattyús gép kifúvatási helyen uralkodó és a légköri nyomásnál alacsonyabb nyomás között fönnáll, a turbinában hasznosíttatik, miáltal a tüzelőszer energiájának fokozottabb kihasználása érhető el. Ilyen berendezést a 4. ábra mutat, melyen a belső elégetéssel működő (18) gép a (19) kifúvató csövek útján a turbina (h) fúvókáival áll összeköttetésben. Az így hasznosított energiát a rajzon látható módon elektromos áramfejlesztő hajtására vagy a belső elégésű gép negatív munkájának egészben vagy részben való elvégzésére használhatjuk föl. A berendezést úgy foganatosíthatjuk, hogy a dugattyús gép hajtókozegét egy (20) sűrítőben izotermikusaa komprimáljuk. Ha a turbina a hajtóközegnek komprimálására szükséges összes munkát nem tudná elvégezni, akkor a komprimálást egy (21) dugattyús sűrítővel fejeztetjük be, melyet célszerűen maga a gép hajt. Vagy pedig ez esetben a regenerátort teljesen elhagyhatjuk, mivel a kiterjeszkedés elég nagymérvű arra, hogy a közeg a turbinát alacsony hőmérsék mellett hagyja el. Ha azonban a gázgép által hajtott s a negatív munka elvégzésére használt dugattyús szivattyúval kapcsolatban turbinaszivattyút is alkalmazunk, akkor a regenerátort a dugatytyús szivattyú mögött és a géphenger előtt rendezhetjük el. Az indítóberendezést úgy is foganatosíthatjuk, hogy a turbinakerekeket egy tartányban fölhalmozott sűrített levegő segélyével, gyújtás alkalmazása nélkül hozzuk mozgásba s csupán a sűrített levegő energiáját használjuk föl a turbina megindítására. A sűrített levegőt a turbina normális üzeme alatt használt expanziós fúvókákon, vagy pedig külön ezen célra elrendezett fúvókákon keresztül vezethetjük a turbinakerekekhez. Vagy pedig az indítást úgy is végezhetjük, hogy az elégető kamrába tüzelőszert és levegőt vezetünk és a keveréket meggyujtjuk, mire a turbina a rendes úton működésbe jön. Azon esetben, ha a turbinában föllépő legkisebb nyomás a légköri nyomásnál alacsonyabb, a fönti indítási módszerek természetesen ezen alsó határt valamivel a légköri nyomás fölé hozzák, úgy, hogy az indításra szolgáló légvezetékekbe célszerű csapószelepeket iktatni. A sűrített levegő tartánya és a fúvókák közé szükség esetén redukáló szelepek is iktathatok. Ha a vákuumturbinát egy belső elégetéssel működő motor kifúvatott égéstermékei hajtják, akkor a turbina energiája a töltés kezdeti komprimálására használható föl, mely közönségesen tul-komprimálás vagy elő-komprimálás név alatt ismeretes. Ha hajtóközeg gyanánt kohógázok szolgálnak, akkor nincs szükség elégető kamrára és a kivánt eredményt úgy érhetjük el, hogy a regenerátort a kemencéhez való levegő regenerálására használjuk föl. A kokszkemencéből származó gázok hasonló módon használhatók föl, vagy pedig, ha a kokszkemence gázai csak részben égtek el, az elégés befejezésére, valamint a levegő regenerálására elégető kamrát alkalmazhatunk. A föntebbiekben leírt vákuumturbinaberendezéseknél az izotermikus kompresszió nagy fontossággal bír, mivel ez a berendezés sikeres működésére nézve igen lényeges. Az izotermikus kompresszióból származó előnyöket viszont akkor használhatják ki