41402. lajstromszámú szabadalom • Újítás gázturbinákon
2. ábra oly módosítást mutat, melynél a kiterjeszkedés részben a légköri nyomás fölött, részben pedig ez alatt megy végbe, a 3. ábra hasonló berendezést tüntet föl, melynél azonban a 2. ábra szerinti forgó turbinaszivattyúfolyadék-kompresszorral van helyettesítve, míg végül a 4. ábra oly turbinaberendezést mutat, melyet egy belső elégetéssel működő gép kifúvatott égéstermékei hajtanak. Megjegyzendő, hogy a fönti rajzok a találmány szerinti berendezéseket csak vázlatosan tüntetik fel. A berendezés némely részei kétszeresen vannak alkalmazva, vagyis két helyen fordulnak elő, azonban a leírásban egyszerűség kedvéért csak az egyik részre történik hivatkozás. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az üzemközben előforduló legmagasabb nyomás a légköri nyomással egyenlő. A forró gázokat az (a) szívó generátor szolgáltatja, melyből a gázok a (b) csövön keresztül a (c) kamrába jutnak és ebben a (d) regenerátoron, (e) csövön és az elégető kamra (f) köpenyén keresztül beszívott levegő jelenlétében elégnek. Az elégető kamra végéhez egy alkalmas szerkezetű (h) expanziós fúvóka csatlakozik, mely az égéstermékek és az esetleg ezekhez kevert közömbös közeg (pl. az (e) csövön beszívott fölös levegő) hőmérsékét olyan alacsonyra csökkenti, hogy azok az (i) turbinában, melyben a hajtóközeg sebességének csökkentése több fokozatban megy végbe, fölhasználhatók legyenek. A turbina (k) köpenye a (d) regenerátorral, ez pedig az (n) cső útján egy többlépcsős (o) forgó vákuumszivattyúval van összekötve, melyhez közbenső (r) hűtők vannak kapcsolva, hogy a kompresszió egészben véve lényegileg izotermikus legyen. Az (o) vákuumszivattyúi mely célszerűen közvetlenül a turbinatengelyre van szerelve, a gázokat a turbina köpenyéből a (d) regenerátoron át kiszívja és a (p) csövön keresztül a szabadba szállítja. Az 1. ábra két elégető kamrát és két regenerátort mutat, azonban ez nem lényeges, mivel ezen rajztól és az alább leírandó ábráktól eltérő berendezések is létesíthetők5 anélkül, hogy a találmánynak fönt fölsorolt lényeges elemei ezáltal érintetnének. A turbina tetszőleges munkát végezhet, így pl. a föltüntetett esetben egy (s) dinamógépet hajt, mely közvetlenül van a turbinával kapcsolva. A turbina megindítására egy segédgép szolgál, mely a többlépcsős (o) vákuumszivattyút működésbe hozza, ez pedig a turbinaköpenyt kiszivattyúzza. Azonban célszerűbb a berendezést minden külső erőforrástól függetlenné tenni és ezen célból egy sűrített levegővel töltött (t) tartányt alkalmazni, mely egy (v) cső útján pl. a vákuumszivattyú megindítására szolgáló (u) turbinával van összekötve. A szivattyú ily módon az (u) turbina által működésbe hozva a főturbina köpenyét kiüríti s a generátoron keresztül levegőt szív be. A (t) tartányban a levegő megsűrítésére egy, a főturbina által hajtott forgó vagy esetleg dugattyús (w) kompresszor szolgálhat, melyet a légtartánnyal egy (x) cső köt össze. Azonban indításra külön nyomó- vagy vákuumszivattyúk is alkalmazhatók. Ha a találmány tárgyát a 38867. sz. szabadalommal védett gázturbinánál alkalmazzuk, akkor ezen turbina segédkerekeit pótfuvókákkal hozhatjuk kapcsolatba, melyek viszont a sűrített indító közeg tariányával állnak összeköttetésben. A berendezés különböző részeinek ellenőrzésére alkalmas szelepek szolgálnak, így pl. a többlépcsős vákuumszivattyú szívcoldalán egy csapószelep van elrendezve. Azonkívül, ha szükséges, kapcsolószerkezetek is alkalmazhatók a külömböző motorokkal, szivattyúkkal stb. összeköttetésben, melyek tetszőleges sorrendben rendezhetők el a főtengelyen. Az elégető kamrába még bizonyos mennyiségű közömbös, vagyis az égésben részt nem vevő anyag, pl. égéstermék vagy levegő is vezethető, mely a gázok hőmérsékét a kiterjeszkedés után a fúvókákbán a kellő alacsony fokra csökkenti. Ha a fönti közömbös anyag gyanánt égéstermékeket alkalmazunk, akkor ezeket a vákuumszivattyúnak a szabadba végett)
