41391. lajstromszámú szabadalom • Optikai lencse és gép előállítására

Megjelent 1908. évi március hó 84-én. MAGY. -fcw KIR. SZABADALMI tti HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41391. szám. Vll/d. OSZTÁLY. Optikai lencse és gép előállítására. OSSART GEORGES MÉRNÖK RUEILBEN ÉS VERGÉ ALPHONSE MÉRNÖK VINCENNESBEN. A bejelentés napja 1907 március hó 11-ike. Találmányunk tárgya optikai lencse és gép előállítására, mely lencse teljesen aplanatikus és achromatikus és nagy látásmezeje miatt mindenféle optikai műszernél előnyösen alkalmazható. További nagy előnye eme lencsének az, hogy ha diafragma nélkül alkalmazzuk is, a különböző síkokban, tehát a lencse közvetlen közelében és a végtelenben lévő tárgyak képei egyenlő élességgel rajzolódnak ugyanabban a gyújtósíkban. Eme lencse szerkesztésének alapelvei a következők: Képzeljünk egy körív által alkotott síkdomború lencsét, melynek metszete a képsíkkal (1. ábra), melynek (b—a—c) fölületének görbületi sugara (d—a). Legyen már most (e) egy világító pont, (e—a) az (e) pontból kiinduló és az optikai középponton átmenő sugár. Ekkor az (e) pont (e') képe az (e—a) sugárba fog esni és minden más, a lencse által megtört, az (e) pontból kiinduló sugárnak az (e—a) fősugarat ugyanabban a pontban kellene metszenie. Ez a föltétel azonban teljesítve nincs, amennyiben ama sugarak, melyek a lencsén (c) kerületéhez közelebb fekvő ponton mennek át, az (e—a) sugarat a lencséhez közelebb fekvő ponton metszik, mint azok, melyek a középponthoz közelebb mennek át a lencsén. Tehát a föladat az, hogy az (e') pont helyzetét megváltoztassuk, vagyis hogy az (e') pont helyzetének kismérvű változtatásával az (f) és (g) pontokat oly módon közelítsük egymáshoz, hogy azok az (e') pontban összeessenek. Ezt a föladatot a lencse fölületének oly módon való alakításával oldjuk meg, hogy a lencse meridiánját megfelelően alakítjuk, úgy, hogy míg a meridián az (a) pont közelében, körülbelül a (h) pontig az (a—c) körívvel esik össze, további szakaszain (h) és (i) között ettől kifelé távolodjék. Ily viszonyok között az (e') pontból kiinduló sugarak mind ugyanabban az (e') pontban metszik egymást. Ha sikdomború lencse helyett kettős domború lencsét veszünk szemügyre, úgy tapasztaljuk, hogy a kilépő sugár irányát kétféleképpen módosíthatjuk: vagy a fentebb leírt módon, a kilépő fölület alakjának módosításával, vagy pedig a belépő fölület módosításával, mikor a sugárnak a lencse belsejében megtett útja változik és ennek megfelelően az a szög is, mely alatt a sugár a lencsét elhagyja. Lehetne azonban mijid a két módszert egy-