41379. lajstromszámú szabadalom • Váltóáramú villamos mótor

dőn az (f) tekercsben keringő áram a (q) nyíl irányába esik, a (c) korongot a (v)nyíl irányában metszi. Ezáltal az (i) gyűrű lamelláiban sekundar áram létesül, mely az (r) nyíl irányában folyik (kering), Ezen áram a (g) keféken át a (c) korongba jut, miközben a (t) nyíl irányát követi. Ezen áramkör az (m, 1, k, j, i, g) vezető részek utján rövidre van zárva. Mivel az (i) gyűrű az (n) hasitékokkal párhuzamosan kapcsolt részekre van osztva, a secundaráram kis feszültségű, de nagy erősségű. A (c) korong, mely azon mágnestérben fekszik, melynek erővonalirányát a (v) nyíl jelzi, most midőn abban egyidejűleg a (t) nyíl irányában halad az áram, a (w) nyíl irányában indul forgásnak. Az (f) tekercsben váltakozó áram hatása alatt a mágnestér folyton változik és ennek megfelelően kell a sekundaráramnak változnia. Ha a mágnestér a (v) nyíllal ellenkező irányú, akkor a sekundar áram is ellenkező irányban keletkezik a (t) nyíllal, így azonban a (c) korongban a forgató erő iránya mindig ugyanaz marad és annak forgása tehát folytonosan a (w) nyíl irányában történik. Ha a mótor forgás irányát az ellenkezőre akarjuk változtatni, az (i) és (h) gyűrűket tengelyirányban el kell tolnunk úgy, hogy a (h) gyűrű nyugszik a kefén (mint azt az 5. ábra mutatja.) Az (i) gyűrűben lévő (n) hasitékokkal ellenkező irányú emelkedéssel bíró (p) hasítékok következtében, melyek a (h) gyűrű lamelláibán azon pillanatban, melyben a primaráram az (f) tekercsben a (q) nyíl irányát követi, a sekundaráram az (s) nyíl irányában fog haladni, mely épúgy jobbról balfelé mutat, mint az (r) nyíl, de most az áram a (h) gyűrű (p) bevágásainak megfelelően a kerület fölé mozog. Az áram tehát a (c) koronghoz képest ellenkező irányú. Ha föltesszük, hogy az áramirány az (f) tekercsben a (q) nyilat követi, a (c) korongban keringő áram iránya az (y) nyíl által jelzett lesz, mint az a 3. és 5. ábrán van föltüntetve. A mágnestér erővonalai, mint előbb, a (v) nyíl irányát követik. Ennek folyománya, hogy a (c) korong most az (x) nyíl irányában forog és őzen forgási irányt dacára a váltakozó áram irány változtatásának, addig fogja megtartani, amig a (h) gyűrű a (g) kefén fekszik. Miután a forgó vezető vagy a (c) korong osztatlan, a (g) ós (m) kefékben nem lépnek föl árammegszakitások és ennek következtében szikrázás sem fordulhat elő. A forgó részek, azaz a (d) tengely és a (c) korong jóval kisebb súlyúak lehetnek, mint eddig, miáltal a súrlódás is csökkentetik. Az (f) tekercsben keringő primaráram, valamint az (i) vagy a (h) gyűrűben levő sekundiiráram és végül az (m, 1, k, j, g, e) vezeték ezen motornál oly viszonyban vannak egymáshoz, mint egy rövidre zárt transformátoruál, ahol tudvalevőleg az áramok fáziskülönbsége 180°. Ezáltal a primar és sekundar áramok maximális értékeiket ugyannzon pillanatban érik el, minek folytán a fáziskülönbség a forgató nyomatékra nem hathat csökkenőleg. A mótor jelen alakjának biztonsági szempontból nagy előnye, hogy az (f) tekercsbe bevezetett magasfeszültségű áram teljesen elszigetelhető, a sekundar áramkör pedig, mint már emlitve volt, igen alacsony feszültségű, teljeseu veszélytelen és oly csekély éllenállású, hogy érintése még rövidzárlatot sem okozhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Váltóáramú villamos mótor, jellemezve azáltal, hogy az (f) primartekerccsel körülvett (a) és (b) mágnestörzsek sarkfölületei a köztük a sekundaráram által forgátott (c) korongot mindkét oldalról megszakítás nélkül, koncentrikusan körülfogják. 2. Az 1) igényben védett váltóáramú villamos mótor, jellemezve azáltal, hogy a forgó rész egy osztatlan vezetőt képez, melyen az áramot vezető kefék nem lehetnek árammegszakitásoknak kitéve úgy, hogy szibramentesen dolgoznak. 3. Az 1. és 2. igényekben védett váltóáramú villamos mótor, jellemezve azáltal, hogy a sekundar-menetek, mint kettős, ellen-