41360. lajstromszámú szabadalom • Önműködő árúsítókészülék levélbélyegek, menetjegyek és hasonlók számára

mivel kisebb átmérőjű pénzdarabbal vagy tárcsával akarnók működtetni, úgy ezen pénzdarab nem tartatik föl a (34) kilincs és a (35) nyelv között, hanem a (b) nyíl (4. ábra) irányában hull le és közvetlenül a kidobócsatornába kerül. Ha a helyes át­mérőjű pénzdarab jutna valamely véletlen folytán a (35) nyelv alá, vagy pedig ékel­tetnék be ezen nyelv és a (36) kiugrás közé, úgy ezen pénzdarabot még mindigaz (a) nyíl irányában lehet mozgatni, ha a (35) nyelv fölső részét külön darabból készít­jük és az (59) csap körül forgathatóan ágyazzuk, amint ez a 4a. ábrában látható. A nyelv mozgó része a (60a) rúgó hatása alatt áll úgy, hogy a (36) kiugrás eme­lésekor a (35) rész oldalt enged és a pénz­darab lecsúsztatható. Ha helyes pénzdarab bedobásával a (2) szánt oldottuk és kissé fölemeltük (5. ábra), úgy a (36a) kilincs a szán (56) be­metszésébe kapaszkodik és annak vissza­mozgatását megakadályozza addig, míg ,a kés működésbe nem jött. A 6. és 7. ábrák egy akasztószerkezetet mutatnak, mely megakadályozza, hogy a szán visszamoz­gattassék, mielőtt a szerkezet működteté­séhez szükséges mértékben fölemeltetett volna. Ezen célból a szán mellett a helyt­álló (39) fogasrúd van elrendezve, míg a szán maga a (40) kilincset hordja. A (39) rúd fogazását felül és alul a (41), illető­leg (42). bevágás fejezi be. A (40) kilincs rendesen az alsó (42) bevágásban áll. A szán emelése alkalmával a kilincs a fogak fölött elsiklik és a szán teljes fölemelése után a fölső (41) bevágásba kapaszkodik, amidőn a kilincs terhelt karja függélyes állásban van és a szán leesését lehetővé teszi. Ha ellenben a szán nem emeltetik J elég magasra úgy, hogy la (40) kilincs , nem jut a (41) bevágásba, a szán ugyan | súlyánál fogva leesni igyekszik, azonban ebben a (39) rúd akasztó fogazásába ka- j paszkodó kilincs ál'.al megakadályoztatik (7. i ábra). | A (3) fogantyú a szánból kikapcsoltatik, amint ez mozgását befejezte. Ezen célból a szekrény mellső falán a (43) hasíték van lkalmazva (8. ábra), melyben a (3) fogantyú csúszhatik. A fogantyú a (44) kilinccsel van ellátva, amely a szán egy nyílásába kapaszkodik. A (43) hasítékot a (3) fogantyúval összekötött (45) lemez el­födi. Ha a (3) fogantyút fölemeljük, ia (44) kilincs a (2) szánt- magával meneszti addig, míg a kilincsen alkalmazott orr a (43) hasíték fölső végébe ütközik és ki­akaszt,atik. A 4. és 5. ábrában pontozott vonalakkal van föltüntetve azon szerkezet, mely meg­akadályozza, hogy a pénzdarab a (3) fo­gantyúra kifejtett hirtelen lökés folytán az (a) nyíl irányában leessem, mielőtt a fogan­tyú és a szán teljezen fölemeltetnének. Ezen szerkezet, a rúgóhatás alatt álló (60) kilincsből áll, mely a (37) emelőhöz ve­zető pénzcsatorna fölött van elrendezve és ezen csatorna bejáratát elzárja mindaddig, míg a szán teljesen föl nincs emelve. Még a (61) bordát is alkalmazhatjuk, mely a pénzdarabot egyenesen a (35) nyelv felé tereli. Világos, hogy ha a fogantyút és a szánt nem emeltük föl teljesen, a készülék nem áll azon helyzetben, hogy bélyeget adhas­son ki. Ha a pénzdarab a készülék ezen állapotában oldaná a- (37) emelőt azáltal, hogy az (a) nyíl irányában leesik, úgy a pénzdarab a pénzgyűjtőtérbe hullanna anél­kül, hogy 'bélyeg adatnék ,ki. Ha a szán tel­jesen fölemeltietik, úgy a pénzdarab aka­dálytalanul hullhat le a (60) kilincs alatt az (a) nyíl irányában. A bélyeg vagy jegy­szalag biztos vezetésére' a (46) vezetéket alkalmazhatjuk (1. és 2. ábra), melyben ;a forgathatóan ágyazott (55) lemez, van el­rendezve, mely rúgó által szoríttatik gyön­gén a bélyegszalag felé. A (46) vezeték mellső fala a (23) rúd keresztülbocsátására szolgáló nyílással van ellátva úgy, hogy a rúd vége a bélyegszalaghoz támaszkodha­tik. A szöges dobnak (27) borítója és az (55) lemez, esetleg egy darabból készíthe­tők, amint ezt w la. ábra mutatja. Ekkor a rúgó elesik és az (55) lemez az (58) kilincs segélyével tartatik a megkívánt helyzetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom