41309. lajstromszámú szabadalom • Számozókalapács

A kalapács vagy fejsze alakjában kiképezett (1) nyéllel szilárdan összekötött tulajdonképeni számozó súlyok, melynek egyik sík végiapja a domborúan és megfordított helyzetben elrendezett (6) oégjegyet hordja, másik véglapja pedig (7) élben végződik, négyszögletes áttöréssel van ellátva és alsó oldalán egy hüvelyalakú (8) nyúlvánnyal bír, mely a nyél (2) toldatával érintkezik. Az (1) nyélen a (2) toldat közelében mindkét oldalon egy-egy kiugrás vagy borda van alkalmazva, mely a hüvelyalakú (8) nyúlvány megfelelő mélységű hornyával kapcsolódik, minek következtében a kalapács az (1) nyél körül nem forgatható el. A kalapács négyszögletes áttörése vagy ürege két egyenlő nagyságú tizenegyszögű (9) és (10) számozó kerék f ölvételére szolgál, mely kerekek az (1) nyél körül forgathatóan vannak elrendezve. Az egyeseket jelző alsó (9) számozó kerék fölső oldala teljesen sima, ellenben a kerék alsó oldalán, az (1) nyéllel koncentrikus körben tíz legymás mellett elrendezett fogalakúan lerézselt (11) mélyedés (3. ábra), a kerék tizenegyedik lapjának megfelelő szektorban pedig egy (12) áttörés vagy lyuk van kiképezve. A kerék tizenegy lapja közül tíz a domborúan kiképezett és megfordított helyzetben elrendezett (1 2 9 0) számjegyeket hordja, míg a tizenegyedik lap üres. A (12) áttörés a kerék (9) számjegyének megfelelő szektorban foglal helyet. Az alsó kerékkel egyenlő nagy és egyenlő vastag fölső (10) számozó kerék, mely az alsón nyugsaik és azon elforgatható, úgy alsó, mint fölső oldalán is ugyanolyan fogalakú és ugyanolyan irányban lerézselt mélyedésekkel van ellátva, mint az alsó (9) kerék. A fölső kerék tíz lapja szintén domború és megfordított helyzetű (0, 1, 2..... 9) számjegyekkel van ellátva, míg tizenegyedik lapja ugyancsak számozatlan marad. A kalapácsnak a nyelet magába fogadó, hüvelyalakú (8) nyúlványát egy (13) hüvely veszi lazán körül, melynek fala az egyik oldalon meg van vastagítva úgy, hogy könnyen megf ogható f ogantyút alkot, melynek segélyével a (13) hüvely a (8) nyúlvány körül mozgatható. A kalapács alsó oldalát és a nyél (2) toldatát érintő (13) hüvely megvastagított része a (3) fogantyúval párhuzamos és két "különböző átmérővel bíró (14) csőben végződik, melyben egy (15) csavarrúgó van elrendezve. Ezen rúgó a hüvely födőlapjának ívalakú (16) hasi tékán átnyúló (17) menesztő szöget állandóan a (9) egyes kerék alsó oldalának fogalakban lerézselt (11) mélyedéseibe törekszik nyomni úgy, hogy ha a (13) hüvely megvastagított részét a folytatólagos számoknak a fába való ütése céljából elforgatjuk, akkor a (17) szög :az algsó (9) kereket mindig miagával viszi. Ellenben a fölső (10) kerék csak az alsó kerék minden tizedik elforgatása alkalmával, vagyis a 9-ről 10-re, 19-ről 20-ra, 29-ről 30-ra stb. való átmenetnél fordul tovább egy számjeggyel, mivel ekkor a (17) szög az alsó kerék (12) áttörésén átlépve, a fölső kerék alsó oldalának egyik fogalakú mélyedésébe kapaszkodik és a fölső kereket is magával viszi. Hogy a számozó kerekek csak a sorszámok növekedésének irányába®, vagyis az 1. ábra szerint- a kalapács éle felé legyenek forgathatók, a kalapács négyszögletes üregének vízszintes oldalfalain két (18) lemezrúgó és ezeknek végein egy-egy hasábalakú (19) toldat van megerősítve. A. rugók (19) toldatai a számozó kerekek fogalakú mélyedéseibe kapaszkodnak és olyan kiképzéssel bírnak, hogy a számozó kerekek visszafelé forgatását nem engedik meg. Az egyik lemezrúgŐ toldata a (9) egyes kerékkel, a másiké pedig a (10) tizes kerékkel kapcsolódik. Ezen lemezrugók helyett, mint a 7. ábra mutatja, oly (26) lemezruigók alkalmazhatók, melyek az (1) nyélhez való erősítés céljából gyűrűalakban vannak meghajlítva és szintén ja kalapács négyszögletes üregének fölső és alsó falába vannak beeresztve. A föntebbiekben leírt, könnyen szétszed-