41284. lajstromszámú szabadalom • Alacsonynyomású gőzmelegvíz-fűtőberendezés

A találmány szerinti fűtőberendezés a mellékelt rajzokon van föltüntetve. Az 1. ábra szerinti foganatos!tási alaknál az alacsonynyomású gőzkazán a vízzel tel­jesen megtöltött (a) alsó kazánból és a félig megtöltött (b) fölső kazánból áll. A (a) alsó kazán fölső részéből a (c) csövek indulnak ki, amelyek a (b) fölső kazán fölső részébe torkolnak. A fölső kazán víztere ezenkívül az alsó kazán alsó részével a (d) cső útján van összekötve. Ha a gőzfejlődés az alsó kazánban meg­kezdődött, akkor a gőz a (c) csöveken át a fölső kazánba tódul és. emellett vizet ragad magával úgy, hogy az sugár alakjában a fölső kazánba folyik. A fölső kazánból a gőz a (I) vezetékbe jut és ebből az (m) fűtőtestekbe, amelyekből a kondenzált víz a (k) csöveken át a kazánba visszavezette­tik. Az (I) vezetékhez az (o) nyomócső csat­lakozik. Ezen alacsony nyomású gőzfűtőberende­zéssel a melegvíz fűtési berendezés már most úgy van összekötve, hogy az (f) fűtő­testekhez vezető (e) elvezetőcső a (b) fölső kazán vízteréből ágazik ki, míg a (g) visz­szavezető cső az (a) kazán alsó részébe tor­kol. A (h) csapok útján a fűtőtestek elzár­hatók az (e) elvezetőcsőtől. A víz keringése ezen berennezésnél igen élénk és a fűtőtesteket a kazánnál sokkal mélyebben helyezhetjük el, ami az eddigi berendezéseknél ki volt zárva. Kisérletek­> bői kitűnt, hogy 25 mm. átmérőjű csövön óránkint 60.000 hőegység vihető át. A viz­,'. fűtőtestek a kazántól számítva 100 m. tá­|volságig tarthatók üzemben, de ekkor a víz­,.jígtőtesteknek a kazán vízszintjénél mélyeb­ben, vagy legföljebb csak oly magasságban vkeH feküdniök a vízszín fölött, hogy a nor­. "malis 0-1 üzemnyomásnál vízzel teljesen .megtöltessenek. A vízfűtőtestek rendes mély­.^elyzete a pince padlója vagy ez alatt van. ;A találmány szerinti fűtőberendezés má­sik foganatosítási alakja, amelynél az ala­csony gőznyomású kazán vize nemcsak a pin­cében elrendezett fűtőtestek közvetlen heví­tésére, hanem közvetve a fölső emeletek fűtésére is használható a 2. ábrában van föl­tüntetve. Itt az (e) elvezető és (g) vissza­vezetőcső közé a (p) vezeték van beiktatva, amely a zárt (s) víztartályban fekvő (r) cső­kígyóval van ellátva. Ezen tartály fölső ré­széből a fölső emeleteken elrendezett (u) fűtőtestek (t) elvezetőcsöve indul ki, mig a (v) vissza vezetőcső az (s) tartály alsó ré­szébe torkol. A (t) elvezetőcső szokásos mó­don a (w) kiterjedés! tartállyal van össze­kötve. Ezen fűtőberendezés a gőzkazán vízszint­jétől teljesen független. Ezenkívül azon kü­lönös előnyt nyújtja, hogy a melegvízzel fűtött (s) vízkazán mély helyzete folytán, melynek alacsony gőznyomás alkalmazásá­nál a vízszín fölött kell feküdnie, a meleg­vízfűtés keringési magassága lényegesen nagyobb és ezáltal a szükséges csőkereszt­metszet kisebb lesz. SZABADALMI IGÉNY. Alacsony nyomású gőz-melegvízfűtőberende­zés alsó és fölső kazánnal, amelynél a vízfűtés elvezetőcsöve a fölső kazán víz­teréből indul ki és a visszavezetőcső az alsó kazán alsó terébe torkol, jellemezve azáltal, hogy a gőzvízkeveréknek az alsó kazánból a fölső kazánba való átvezeté­sére szolgáló eső, illetve csővek a fölső kazánnak csak gőzterével vannak ösz­szekötve úgy, hogy egyrészt a víz ke­ringését az alsó és fölső kazán között csak a gőzfejlődésnek az alsó kazánban való megindulása után a gőz munkája idézi elő és így a vízfűtés a gőzfűtés előtt nem léphet működésbe, másrészt a fölső és alsó kazán közötti nagy. nivó­különbség folytán a víz fűtőtestek az alsó kazán talpa alatt rendezhetők el. i > %, (2 rajzlap melléklettel. KtMvtn M*#AHYOWUU' 9U0Af*Tp> a-

Next

/
Oldalképek
Tartalom