41255. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver-irányzék

Az (5b. és 5c) tárcsafeleket csuklós összeköttetését a gyakorlati kivitelben kellő szorosan járóra készítjük úgy, hogy midőn a két tárcsafelet lyuk-irányzéknak használjuk, azok súrlódási adhéziójuk folytán helyzetükben megtartatnak. Ha az (5b és 5c) tárcsafeleket fölcsappantjuk és azok egy köralakú tárcsát képeznek, úgy a középen a (6) nyílás jön létre, melynek egyik fele az alsó (5b), a másik fele a fölső (5c) részben fekszik. Mint a rajzokból látható, a (6) nyílás középpontján át húzott vízszintes az alsó (5b) tárcsafél (5f) csuklótokjainak fölső szélét érinti úgy, hogy az (5g) pecek forgási tengelye valamivel a függélyesen álló tárcsa (6) nyílásának középpontja alatt fekszik. Ebből az is következik, hogy, midőn a 3. ábrán látható hasítékos-irányzék képzése céljából az (5c) rész le van csappantva, az utóbbinak élei kissé kiállanak az (5b) rész élei fölött úgy, hogy a lövő azokat könynyen megfoghatja és a fölső részt azon pillanatban csappanthatja föl, midőn a lyukirányzék használatát szükségesnek tartja. A (4) rúgólapnak két (4x és 4y) beosztása van; az előbbi lágy hegyű golyókkal, az utóbbi acélhegyű golyókkal való lövésnél használandó, mivel a golyó pályája eme kétféle golyófajtánál különböző. Hogy az irányzékot különböző lőtávolságokra beállíthassuk, a (7) tolókát alkalmazzuk, mely a (4) rúgólapon alul áthalad és (7a) részeivel a rúgólapot átfogja, mimellett eme résnek mindegyike egy (7b) jelzővonallal van ellátva, mely a (4) rúgólap beosztása segélyével állítható be. Az (5) irányzéktárcsának elülső oldalán az (x) mélyedés van, miáltal a (6) nyílás élei a lövőre nézve előnyös módon lehető vékonyra készíthetők. Ha a lőfegyvert lyukirányzékkal akarjuk használni, úgy az (5c) részt, mint az 1. ábrán látható, fölcsappantjuk úgy, hogy a lövő a (6) lyukirányzék és (la) célgömb segélyével céloszhat, mimellett föltételezzük, hogy a lövő a (7) tolókát célzás előtt a kivánt lőtávolságra beállította. A lyukirányzókot a tolóka helyzetének megváltoztatása nélkül hasítékos irányzókká alakíthatjuk, amennyiben az (5c) fölső részt a 3. ábrán látható helyzetbe lecsappantjuk. A 7. ábrán a csuklós összeköttetésnek megváltoztatott alakja látható, melynél az (5g) csuklópecek az (5m) fejrésszel és az (5n) állítócsavarral van ellátva úgy, hogy a csuklós összeköttetés hosszú használat következtében való elkopásnál a pecek utánállítása segélyével összeszorítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lőfegyver-irányzék, azáltal jellemezve, hogy az (5) irányzéktárcsa a (6) középső nyílással van ellátva és két összecsappantható (5b és 5c) részből áll úgy hogy az irányzék lyukirányzéknak és hasítékos irányzéknak egyaránt használható. 2. Az 1. alatt igényelt lőfegyverirányzék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a két tárcsáiéi csuklós összeköttetésének tengelye valamivel lejebb fekszik, mint a (6) nyílás középtengelye úgy, hogy midőn a két (5b és 5c) tárcsafél össze van csappantva, a fölső (5c) tárcsafél élei egy kissé kiállanak az alsó (5b) tárcsafél élei fölött és ilyképen az előbbinek gyors megfogása lehetővé válik. 3. Az 1. alatt igényelt lőfegyverirányzék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az irányzéktárcsa a fegyver csövére erősített (4) rúgólap egyik végével csavarok segélyével van összeerősítve és hogy a (7) tolókának a rúgólapon való eltolása által áz irányzéktárcsa emelhető vagy sülyeszthető és ennek megfelelően az irányvonal megváltoztatható. 4. A 3. alatt igényelt lőfegyverirányzék kiviteli alakja,, azáltal jellemezve, hogy a (4) rúgólap két különböző beosztással és a (7) tolóka jelzővonalakkal és állítócsavarral van ellátva úgy, hogy az irányzék különböző lőtávolságokra és