41234. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos hálózatokban létrejövő túlfeszültségeknek földhöz való kapcsolására vízsugár segélyével

- 2 — a lemez és vízsugár kezdeti távolsága megfelelően van megválasztva, úgy ez a von- . zás a kölcsönös érintkezést idézheti elő, vagy a közeledés legalább is addig folytatódhatik, míg a lemez és vízsugár között kisülés jön létre és a lemez ilyképen a földhöz, kapcsoltatik. Lehulló vízsugár helyett természetesen fölfelé lövelő és egy helyett több, vagy egy széles szalagszerű vízsugár is alkalmazható, még pedig az elektródafölületekhez képest tetszőleges helyzetben. A 2. ábrán a találmánybeli berendezés különös foganatosítási alakja látható. Az (e) átmenő szigetelő (f) csapjához van a vezeték csatolva. A csap másik végén a (d) pont körül elforgathatóan a (c) bádoglemez van megerősítve, mely szarvalakúan van meghajlítva. A kifolyató cső, mely szintén szarvalakúan van meghajlítva és (g) szeleppel, valamint (h) vízsugárszabályozóval van ellátva, hogy a vízsugárnál jó kontrakciót érjünk el. A kifolyató csőhöz a (k) szágetelőcső csatlakozik, melyen át az (1) vízvezetékből jövő víz a szelephez vezettetik. Kisebb túlfeszültségek általában a vízsugáron át a földbe vezettetnek, míg igen erős kisülések a szarvak közötti szikrapályát legyőzhetik és ezután a szigetelőcsőbén lévő vizén át elvezettetnek. Ezen víznek tehát ugyanolyan rendeltetése van, mint a villámhárítóknál ismeretes, előre kapcsolt ellenállásoknak, vagyis az, hogy a kisülés utáni áramot gyöngítse. A vízsugár elektromos ellenállása rendes viszonyok között jelentékenyen nagyobb, mint a szágetelőcsőben lévő vízé, úgy, hogy a szákrapályán áthaladó kisülések főleg a szigetelő csőben lévő vizén át való utat választják. Minthogy a találmánybeli kapcsoló készüléknél nincs folytonos villamos energiaveszteség, ezért a víz hőmérséklete csak csekély mértékben emelkedik és a víznek állandóan nagy hőkapacitása ván; a víz hozzávezetése tehát kisebb mértékben történhetik. Hogy az elhasznált vízmennyiséget még inkább kisebbítsük, a tartályban fölfogott vizet szivattyú segélyével újra a csőbe szoríthatjuk vissza. Szigetelőcsőnek a vízvezeték és kifolyató cső közötti alkalmazásánál a földre hullatott vízsugarat a hálózat vezetékével kapcsolhatjuk és a (b) lemezt a földdel köthetjük össze. Ezen esetben a vízsugárra ható erőt még azáltal növelhetjük, hogy a vízsugár másik oldalán a hálózat vezetékével összekötött lemezt rendezünk el úgy, hogy a földhöz kapcsolt lemez vonzó erejéhez a hálózat feszültsége által létrehozott taszító erő járul hozzá. Megjegyzendő, hogy az előbbiekben leírt elrendezések nem -al egyedül lehetségesek, hanem az egyes részeken természetesen szerkezeti változtatások eszközölhetők, különösen az elektródák alakját és minőségét, valamint a vízsugárnak kifolyató nyílásához és elektródáihoz képest való helyzetét illetőleg. így pl. a fémlemezt és a széles vízsugarat vagy vízszalagot különböző görbületű hengerfölületsk gyanánt képezhetjük ki úgy, hogy a vízszalag egyes elemeinek a fémfölületek szemközt fekvő elemeitől való távolsága különböző és a túlfeszültségek erőssége szerint a vízszalagnak nagyobb vagy kisebb része vonzatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés villamos hálómtokban létrejövő túlfeszültségeknek földhöz való kapcsolására vízsugár segélyével, azáltal » jellemezve, hogy a védendő vezetékkel vagy földdel vezető módon összekötött vízsugár egy vagy több párhuzamos szál vagy vízszalag alakjában a földdel, illetőleg vezetékkel összekötött fémelektróda előtt olyképen vezettetik el, hogy a vízsugár a vezetékben föllépő feszültségnövekedésnél a szemközt lévő elektródát annyira magához vonzza, hogy a vezeték és föld között vezető összeköttetést hoz létre. 2. Az 1. alatt védett kapcsoló berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fémelektróda, valamint a víz. sugarat kibocsátó nyílás szarysaerű nyúl-