41234. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos hálózatokban létrejövő túlfeszültségeknek földhöz való kapcsolására vízsugár segélyével

Megjelent 1908. évi március hó 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI wSffl HIVATAL, SZABADALMI LEIRAS 41284. szám. VIIla- OSZTÁLY. Berendezés villamos hálózatokban létrejövő túlfészültségeknek földhöz való kapcsolására vízsugár segélyével. ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS-GESSELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1907 jnlins hó 22-ike. Elsőbbsége 1906 szeptember 20-ával kezdődik. Elektromos hálózatokban a túlfeszültségek és villámveszély elleni védelemre szolgáló berendezések közül jó hatásuk miatt újabb időben különösen gyakori alkalmazást nyernek ama berendezések, melyek a földhöz kapcsolást vízsugár segélyével eszközlik. Ezeknél többnyire folytatólagos vízsugár van a villamos vezetékkel összekötött fémlemez felé irányítva, vagy pedig szigetelő csövön át folyó vízoszlop van indukoiómentea ellenállás gyanánt a vezeték és föld közé kapcsolva. Ezen állandó földhöz kapcsolás által minden föllépő feszültség keletkezésénél vezettetik el és nem kell bizonyos áthidalási potenciált elérnie, miként az szikrapályáknál szokott lenni. Az említett kapcsoló berendezéseknél a víz elhasználásától eltekintve, természetszerűleg folytonos energiaveszteség következik be. A víz nagymérvű elhasználását úgy akarták elkerülni, hogy az önműködőlég hűtött és ellenállásként szolgáló vizet keringeni hagyták; a villamos energia elhasználását azonban eddig nem tudták meggátolni. Jelen találmány tárgya a túlfeszültségeket vízsugár segélyével földhöz kapcsoló oly berendezés, melynél a villamos energiának folytonos elhasználását elkerüljük és melynek azon előnye van, hogy csak csekély vízveszteséggel jár. Ezt azáltal érjük el, hogy a feszültség alatt álló vezeték vízsugár segélyével csak túlfeszültség létrejöttének pillanatában kapcsoltatik a földhöz. Magas feszültségű szigetelőknek mesterséges esőnél való vizsgálatánál megfigyelték, hogy a statikai villamossággal telt víacsöppeket, melyek a szigetelőharang széléről lefolynak, a földhöz kapcsolt támasztó ellenkező előjelű töltése magához vonzza és ezáltal azok a vezeték és támasztó között földhöz kapcsolást hoznak létre. A statikai villamossággal telt vízsugarak ilyenkor bekövetkező káros határ sát a találmány szerint a fönt említett előnyökkel bíró kapcsoló berendezés szerkesztésére használhatjuk föl. Az 1. ábrán (a) keskeny vízsugár, mely a hálózathoz kapcsolt (b) bádoglemez mellett súlyánál fogva a földre folyik. Ha már most a villamos vezetékben túlfeszültség jön létre, úgy a bádoglemez potenciálja nő és a vízsugarat maga felé vonzza. Ha