41232. lajstromszámú szabadalom • Álló füstcsöves gőzkazán portartalmú égéstermékek hőjének hasznosítására

hető szektorokra osztott (b) födő van beépítve, melyen keresztül a kefék betolha-A fűtőgázok, melyek lent a (c) helyen a függélyes hengerfölület érintőjének irányában lépnek be, a szjintén henigeralakú (d) falazás által arra kényszeríttetnek, hogy a kazán és fal közötti (e) térben nagy sebességgel spirális vonalban fölfelé emelkedjenek, mely célra még külön, csavarmenetekben elrendezett vezető lécek is alkalmazhatók. A porrészecskék eközben kifelé röpíttetnek s a (d) köpenyfal (g) nyílása vagy nyílásai mellett elhaladó levegő által sugárirányban kiszívatva, ezen nyílásokon keresztül egy kívül fekvő (h) porkamrába hullnak. A kazán fölső (i) terében a gázáram irányt változtat és a kürtő légvonata által a füstcsöveken keresztül lefelé húzatik. Az eközben tovaragadt és az esetleges tisztítás alkalmával lekefélt porrészecskék a kazán alatt fekvő (k) portartóba hullnak, melyből az elzárható (1) nyílásokon keresztül vonólapát segélyével bármikor eltávolíthatók. Mivel a kazán fűtőterében légritkítás uralkodik, a por üzemközben is eltávolítható, nőivel a fűtőtérben uralkodó alacsony nyomás nem engedi meg, hogy az (1) nyílásokon gáz távozhasson el. Függélyesen álló füstcsöves kazánokat már régebben is építettek; különösen kisebb kivitelekben (mivel csekély helyet foglalnak el), azonban a fűtőgázokat ezen kazánoknál a rendes szokásnak hódolva* alulról fölfelé vezették a füstcsöveken keresztül. Jelen találmánynál az ellenkező eset fordul elő, ami azzal az előnnyel jár, hogy a gázok portalanítása után a kazán ellenáramú készülék gyanánt működik ésafűtőfölület mindig simán tartható. Hogy a tisztító kefe vagy efféle valamennyi füstcsőbe fölülről bármikor bevezethető legyen, az (m) gőzgyűjtő oldalt van elhelyezve s egy (n) cső útján van a füstcsöves kazán fölső részével összekötve. Ennek következtében a füstcsövek mindig víz alatt állnak, tehát az elégés veszélyétől nem: kell tartanunk. Hogy a kazán víztartalmát megnagyobbíthassuk, a gázokat jobban kihasználhassuk és főként a vízkeringés elvét megvalósíthassuk, az (m) gőzgyűjtőből egy (o) vízzsák halad lefelé, melynek alsó (p) csőtoldata a lehűlt vizet ismét a füstcsöves kazánba vezeti vissza. Ezen vízzsák a füstgázok harmadik csatornájában fekszik saz ellenáram elvének söntén megfelel, mivel a lehűlt vízmennyiségek lefelé sűlyednek s a fűtőgázok fölfelé áramolnak. A már említett (1) tisztító ajtók ezen harmadik csatornában, sőt a negyedikben is alkalmazva vannak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Álló füstcsöves gőzkazán portartalmú égéstermékek hőjének kihasználására, jellemiezve azáltal, hogy a kazán és a külső falazás között egy gyűrűs tér van hagyva, melyben a fűtőgázok a kazán körül spirális vonalban emelkednek fölfelé, míg a gázok által tovaragadt por nagy része a füstcsövekbe való belépés előtt a röperő hatása folytán a külső falazás nyílásain keresztül eltávozik. 2. Az 1. igénypontban védett füstcsöves kazánnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a fűtőgázok fölülről lépnek be a függélyes füstcsövekbe s a kazánban alulról fölfelé emelkedő vjzet az ellenáram elve alapján melegítik föl. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett füstcsöves kazánnak egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a füstcsövek fölülről hozzáférhetően vannak elrendezve, s a kazán üzem;e közben fölülről kitisztíthatok, míg az összegyűlt por üzem;közben az átvonuló gázok irányában távozik el. 4. Az 1—3. igénypontokban védett füstcsöves kazánnak egy foganatosítása, jellemjezve azáltal, hogy a gőzgyűjtő a kazánnak úgy alsó, mint fölső végével is össze van kötve úgy, hogy a víz a kazánban folytonos körforgást végez. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS AÉAZVÉMRTMAAAS VOMDJUA BUOAPMTBK