41224. lajstromszámú szabadalom • Erőgép

ágya és a másik az (1) tengelylyel szöget képező (4) tengely két (6 és 7) csapágya a fix (11) géptokra van szerelve. Az (5) dugattyú a (4) tengelylyel forgathatóan van kapcsolva és ezenkívül megfelelő csapokkal a (3) henger fenekein fölszerelt csapágyakba van ágyazva. A dugattyú hengeres fólülete állandóan a henger (8) toldatára fekszik úgy, hogy a henger két egymástól elkülönített (9 és 10) munkakamarára oszlik, melyek a dugattyú ide-oda lengésénél térfogatukat fölváltva nagyobbítják és kisebbítik. A dugattyú és a (8) közfal között az érintkezés helye megfelelően temítve van úgy, hogy a közfal mentén gázok át nem áramolhatnak. A (11) tok fenekén egy mozdulatlan (12) elosztótest van alkalmazva, melynek több, konczentrikus, gyűrűalakú (13, 14, 15 és 16) csatornája van. Eme csatornák a (2) szelepház (17 és 17a), illetve (18 és 18a, 19 és 19a, 20 és 20a) csatornáival jönnek kapcsolatba (4. ábra). A szelepház alatt négy szelep van elrendezve, melyek itt tányérszelepek gyanánt vannak alakítva, melyek vezérlésére bütykök vannak alkalmazva. A szelepkamarák párosával a (9 és 10) hengerkamarákkal közlekednek. így itt pld. (3. ábra) a (21 és 24) szelepek kamarái a (9) kamarával és a (22 és 23) szelepek kamarái a (10) kamarával közlekednek. A (17, 17a) csatornák a 21), illetve a (23) szelepek alatt levő (36, 36) terekbe, a (18), illetve (18a) csatornák pedig a (22), illetve (24) szelepek alatt lévő (33, 33) terekbe torkollanak. A (19), illetve (19a) csatornák a gyűrűalakú (32, 32) terekkel közlekednek. A szelepeket egy (25) bütykös tengely vezérli, mely az üreges (1) tengelyen át a szelepházba nyúlik és ott (37, 38) bütyköket visel, amelyek a szelepeket a (42) rugók hatása ellen megemelik. A bütykök a szelepeket vagy közvetlenül, vagy a rajz szerint (39, 40) emelők közvetítésével működtetik. A bütykös tengelyt a főtengely félsebességgel forgatja a (26, 27, 28 és 29) fogaskerék áttevés útján (1. ábra), melynek (27, 28) fogaskerekei az előtéttengelyre vannak fölékelve. Ha a gép négy ütemben dolgozik, a szelepek megemelésénél először levegő jut kívülről a (14 és 18) kamarákon a szelep alá és a szelepeken át a (10) kamarába, melynek térfogata épen növekedni kezd. Mikor a szelep elmozdulásának kis részét befejezte, megemeli a (34) segédszelepet, mely eddig a gyűrűalakú (32) kamarát zárva tartotta úgy. hogy (15, 16) kamarákon és a (32) kamarán a szelep alatt lévő (33) térbe egy megfelelő tartályból gáz jut be, mely a levegővel keverődik. A bebocsátó időszak utolsó részében tehát levegő és gáz keverékre jut a (10) kamarába, míg ennek térfogata maximálissá nem lesz, mi az (1) tengelynek körülbelül egy fél fordulata után következik be. A tengely következő félfordulata alatt a keverék kompressziója megy végbe, végül pedig — mikor a kamara térfogata körülbelül a legkisebb, — a keverék gyújtása megy végbe. További félfordulatnál a munkalöket megy végbe és kevéssel ennek befejezte előtt a (23) szelep nyílik úgy, hogy a gázok a következő félfordulat után a (23) szelepen, a (36) téren és a (17 ós 13) csatornákon a szabadba juthat. Ugyanez a folyamat megy a másik (9) kamarában is végbe úgy, hogy az (1) tengely két-két fordulatának két munkalöket felel meg. A szelepház és a henger hűtésére szolgáló víz a (16) csatornán megy át és a következő útat teszi meg: A (20 és 20a) csatornán (1. és 4. ábra) a víz a tokba áramlik be és a (43 és 43a) csatornákon a (44 és 44a) csatornákba áramlik be. Mindegyik csatorna végén a vízáram elágazik és a (45, 46, 47, 48 és 45a, 46a, 47a és 48a) csatornákon (3. ábra) a szelepházfödél egyik fele körül a (49 és 49a) csatornákba megy. Ezek az (50 és 50a) csatornával közlekednek (5. ábra), melyek a hengerpalást nagy része körül végig vannak vezetve és gyakorlatilag véve az egész hengerfödelén végignyúló (51, 51a) csatornákba mennek át. Eme most jelzett csatornákból a víz a (8) fal belsejében alkalmazott (52) csatornán (2. ábra) megy át, melyben a két áram egymással egyesül. Innen a víz az