41223. lajstromszámú szabadalom • Répaszedő gép lefejező szerkezettel

máshoz közeledni igyekszik, amit az eke- | testekre ható földnyomás következtéből : különben is megtesz. Az (s) rúgó tehát el is hagyható. Az (rl) ekék és különleges elrendezésük, valamint irányításuk képezik tehát a találmány lényegét. Ezen ekék két földsávot lapátolnak el a répa mellett. Az (rl) ekevasak mozgásának egy (p)-n lévő vezetőpecek szab határt, melynek feje az (r) kétkarú emieltyű fölső karjának (p)­től [az (s) rúgó hatása folytán] váló túl­ságos eltávolodását gátolja. A sorok egyes répái között egy keskeny földsáv marad, melyet a könnyen kiváltható (v) lefejező­kés szel át. A kifelé forgató (rl) ekéknek tehát csak annyi játékuk van, amelyinéi fogva a vas­tag vagy vékony répa mindenkori öjéles* ségéhez alkalmazkodni képesek. Az (rl) ekék belső oldalán a (t) lemezre mindjét oldalt egy-egy (u) T-vas van föl­erősítve, melynek vízszintes szárai elől fer­dén vannak levágva és fölf elé hajlítva úgy, hogy tetszőleges magasságban fekvő répa­fegre, akár mélyebben van az a földben, akár jobban áll mindig egyenlően jól sí­mán futnak föl éa ugyanakkor az (rl) ekék a répavastagságnak megfelelően kissé s^tnyomódnak. Az egész (p q r s t u) lefejeaő szerkezet függélyes irányban föl* emelkedik, mihelyt W répafejhez ütközik, amennyibea a régibb gépeknél magukban véve is©eret$a (o) egyenközényemeltyűkön leng. 4 tovább munka folyainán a (t) ekefaiak haaítékajiba fogott, alaprajzban szögletes (v) kés % répafejet eJy magas­ságban vágja le, mely a (v) késnek az (u) T-vaa vízszinté® [különben pedig (ul)-íiél (v#) körijl forgatható (4, ábra) és ígytöWw­kevésbbé a, vízszinteshez kéjest szög alatt beállítható) szára alatti távolaágától függ. A .répafajoknak megfelelően ezt a távol­ságot akkorára vajszük,. hogy a fölső zöld rész a répáról levágassak. Az (o) egyenközényen^ltyűknielt az (n) kw? két lefelé álló (n5) karja körül vialé oldaltlengése oly ©élbál történik, hogy az rép«fejez§^erbe^t pon­tosan a? illető; répa fölé igazgatható le­gyen. Ez önműködőlég történik, amennyi­ben a mellső kormány (h) rúdjára egy (hl) csap van szerelve, amely az (n2) körül forgatható (nl) emeltyű (n3) hasítékába fogódzik. Ezen kétkarú emieltyű másik (n4) karja villaalakú és egy (p2) csapot fog körül, mély az (rl) ekéket és a lefejező szerkezetet hordó (p) patkókengyel (pl) karjához van erősítve. Ily módon a (h) kor­mányrúd mozgatásával a lefejező szerke­zet, Valamint a mellső kerékpár helyesen lesz a répa felé irányítva. Régebbi gépek­nél a lefejtő szerkezet közvetlenül a kor­mányrúdra van erősítve, ennélfogva a ve­zető keze a lefejezéskor lökéseknek van kitéve, amiből bizonytalan és rossz munka származik és azonkívül a rákövetkező ré­pákhoz való pontos beállítás jis nehezebben eszközölhető. Természetes, hogy a répafe­jező szerkezet külön irányító szerkezettel is ellátható, mely külön szolgálandó ki, A répalefejező mögött a répafejek félre­rakására még egy külön szerkezet, például egy úgynevezett káposz&ahányó (Kraut­schleuder) is lehet. A hátsó tengelyre a (w) súly os emeltyű­pár van forgathatóan szerelv© és végein az (x) keresztgerendával összekötve. A jobboldali (w) emeltyűnek egy függélyes (y) karja van, ntely alul csizmahúzóalakú emelősintekkel ellátott és szántóvasalakú kettős répaemelőt hord: és a (w) emeltyű a vezető, valamint az (x) gerenda súlya következtében a földbe hatol. A répa az­után küK» továbbító szerkezettel oldalt balx^ lerakhatót. Egy kiigtató saerkeast, mellyel a répak^enjelő és a káposztahányó, ;vrals,n$at a répalefejező is egyidejűleg emelhető. ki, célszerűen egy enteltyűkkel kapcsolatos és zárkerékkel ellátott láne­osörlőből állhat. Elől az (rl) ekék (t) oldalfalaira (a) le­véleltaksgrftók vannak (zl)-nél csuklósan megerősítve, melyek magasan kilendíthe­tek,, de a földbe ntwn hatolnak be, mert elől a (t) eké csúcsán nyugszanak. A le­véleltakarítókra hátraMjilítatt (z2) részek vannak odakovácsolva, m&ly^k aUpnjzban szarvalakúan kifelé hajlítottak. Ezek arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom