41222. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó rendszer egy- vagy többfázisú váltakozó áramú üzemek számára

- a -egyfázisú motorok számára, abban áll, hogy a kaszkádot nem a szokásos módon, nagyobb számú egyenlően működő motorból, vagyis oly motorokból állítjuk össze, melyek mind ugyanazon sebesség mellett, mint nagyobb számú szorosan kapcsolt transzformátor ugyanazon, az áttéti viszony által adott áramot vezetik, ugyanazon mezőt ugyanazon forgásiránnyal, stb. mutatják, hanem különféleképen szabályozó motorokból képezzük a kaszkádot. A mellékelt rajz 1. ós l/a. ábrájában pl. a berendezés egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Itt egyszerű kaszkádkapesolás látható, melynél a (A) primármótorral a (B) szekundármótor van kapcsolva. Ugyanazon kaszkádba, a primármótor szekundar áramkörébe még egy másik (C) motor van bekapcsolva, mely azáltal hat különféleképen szabályozóan. hogy nincs a (A) és (B) főmótorokkal kapcsolva, hanem vagy munkát ad le másfelé, vagy pedig más helyről hajtatik, avagy végül egyszerűen terheletlenül fut. Tegyük fíjl pl., hogy a (C) mótor terheletlenül fut, úgy a következő fog beállani. A primármótor szekundar fegyverzetében változó frequentiájú váltakozó áram kering. A frequéntia maximum, ha a (A) és (B) főgépek állanak és ekkor egyenlő a külső áramkör frequentiájával. Amint a főmotorok megindulnak, a frequentia csökken és a főmotorok teljes sebességénél a minimumot éri el. Tegyük pl. föl, hogy mindkét főmotor egyenlő sarkszámmal bír, úgy a szekundar áram frequentiája éppen fele lesz a primár áram frequentiájának. Különféle sarkszámok alkalmazásával elérhetjük, hogy a frequentia tetszőleges más értékre csökken. Ha a (C) mótor csak üresen szalad, úgy fordulatszáma arányosan fog esni és emelkedni a primármótor szekundar áramának frequentiájával. így tehát maximális sebességgel fut a (C) mótor, ha a főmotorok állanak és a főmotorok sebességének növekedésével fordulatszáma csökken. A teljes sebességgel forgó (C) mótor azonban lendítő tömegeitől és fordulatszámától függő, meghatározott eleven erővel bír. Mivel pedig fordulatszáma a főmotorok indulási periódusa alatt csökken, úgy az emellett leadott eleven erőnek abban kell nyilvánúlnia, hogy a (C) mótor generátor gyanánt dolgozik és áramot szolgáltat a második (B) mótor számára, ennélfogva az indulást támogatja úgy, hogy mindkét (A) és (B) mótor erősebb indulási nyomatékot fejthet ki, mint ez a rendes kaszkádkapcaolásánál a primiir áramfogyasztásnak megfelelne. A főmotorok megállításánál ellenben a (C) mótor fordítva mótor gyanánt fog futni és a főmotorok megállása pillanatában ismét teljes sebességét éri el. Egy ily módon szabályozandó mótor ezen berendezésnél mechanikai erő fölhalmozására szolgál, melyet a megállítás alkalmával vesz föl a berendezésből és az indítás alkalmával a fölhalmozott energiát ismét visszaadja. A 2. és 2/a. ábrában egy más foganatosítási alak van föltüntetve. Itt a (A) primarmótorral a (B) szekundármótor van kaszkádba kapcsolva, amely azáltal működik különféleképen szabályozóan, hogy kommutátor motort alkot. A primármótor szekundar fegyverzetéből levett áram váltakozóáram, és pedig általában, ha az áramot a szekundar fegyverzet több pontjáról vesszük le csúsztató gyűrűk segélyével, többfázisú váltakozó áram. A szekundar kommutatormótor itt tehát tobbfázisúan van szerkesztve. Azonban egyfázisú kommutátor motort is használhatunk, vagy pl. több motort is> melyeket a primármótor szekundar fegyverzetének különböző fázisaihoz kapcsolhatunk. A 3. és 3/a. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a primármótor a repulziós motorokhoz hasonló mótor, míg a szekundármótor a series mótorhoz vagy kompenzált mótorhoz hasonló kommutatormótor, melynek vonóereje tág határok között szabályozható úgy, hogy az indulás pillanatában pl. mindkét mótor együtt dolgozhat, míg a rendes üzem alatt esetleg a primármótor veheti föl egyedül a teljesítmény túlnyomó részét. A primármótor szekundar fegyverzetét ekkor pl. a rendes üzem alatt a főkefékhez képest beállítható második