41220. lajstromszámú szabadalom • Távcső térbeli szögek mérésére
nálni, akkor a (11) prisma-elrendezés a 7. ábra szerint történhetik. A többi ábrák oly kiviteli alakokat tüntetnek föl, melyeknél a mérés a mágneses maridián alapján történik. Hogy a műszer állását az északi sarkhoz még irányítás közben is mindig ellenőrizhessük, a műszeren mágnestűt alkalmazunk, melynek állása a látókörben mindig megfigyelhető. Emellett a berendezés úgy választható, hogy a mágnestű kilengései a távcső látómezejében mint igen finom függélyes irányú, a szemlenese által megnagyobbított vonal, mely a távcső helyes állása mellett a távcsődiafragma hajszálkeresztr jének függélyes fonalával egybe esik, kilengéseiként figyelhető meg. A 8. ábra mutatja ezt a kiviteli alakot hosszmetszetben. A 9. ábra vonalasan mutatja, hogy miként jelenik meg a látómezőn a jel, mely a mágnestű lengéseit jelképezi. Alkalmas helyen, legcélszerűbben az (s) toktól teljesen körülvéve, van elhelyezve a (12) mágnestű, melynek egyik vége az optikai tengelyre merőleges, a távcső látó mezejébe benyúló jeggyel van ellátva. Az ábrázolt kiviteli alaknál a (12) tű a rá merőleges (13) üveglapocskát hordja, melybe a tű középvonala fölött a (14) hajszálfinom vonal van bekarcolva. A (14) vonallal ellátott (13) üveglapocska a (15) hasítékon át a távcső látómezejébe nyúlik, és közvetlenül a (16) diafragma (hajszálkereszt) előtt leng. A (15) hasíték emiellett oly szélesre készítendő, hogy a (12) mágnestű kilengései számára megfelelő hely legyen. A jelet természetesen más módon is alkalmazhatjuk (pl. finom hajszál, drót vagy hasonló), csupán az lényeges, hogy az átláthatóság, helyesebben a műszer látómezeje ne korlátoztassék. Ennek a kiviteli alaknak egy másik elrendezését a 10. és 11. ábrák mutatják hosszr, illetőleg keresztmetszetben. A (12) tű a tetszés szerinti anyagból készült (17) lappal van oly módon összekötve, hogy a lap hossztengelye a (12) tű tengelyével párhuzamos. Ha tehát a műszer pontosan az északi irányban van beállítva, a lap, a távcső tengelye és a mágnestű tengelye egy síkba esnek. A (18) él a megfigyelő előtt finom merőleges vonalként jelenik meg a látómezőben és a (16) hajszálkereszt megfelelő vonalát födi úgy, hogy azáltal a látómező nem korlátoztatik. A rajzban pontozva föltüntetett helytelen tűbeállításnál, a (17) lap a tűnek már kis eltérésénél is a látómezőt jelentékenyen eltakarja. A lengések csökkentése céljából a mágnestűt a (19) vörösréztokkal burkolhatjuk. Ajánlatos továbbá, hogy a mágnestű rögzíthetéséről is gondoskodjunk. Az ábrázolt kiviteli alakoknál ez önmagától megtörténhetik. A (12) tűre ugyanis a (20) gyűrű van ráerősítve, melyet a két oldalt alkalmazott (21) rúd segélyével (22) rugók fölemelnek s azáltal a tűt mindaddig íögzítik, míg a (23) gombbal a gyűrűt ismét le nem nyomjuk. Különösen előnyös a pontos beállításra, ha a (12) tűt egyenlőtlen karokkal képezzük ki, amint az a 8. ábrában látható. A rövidebb tagnak ekkor súlyosabbnak kell lennie, hogy a tű egyensúlyban legyen. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távcső, tetszés szerinti térbeli szögek meghatározásához, mely theodolitoknál, szintező készülékeknél, bussoláknál, ágyúknál egyformán használható, azáltal jellemezve, hogy a reflektorok és a többi optikai alkotórészek, mint a fordítóhasábok stb. csak végtelen csavar rokkal, ill. csavarkerékkel vannak ellátva, melyek a további irányításra szolgáló alkotórészekkel együtt a távcsövet körülvevő tokban vannak elrendezve oly célból, hogy kinyúló részek, valamint mozgást átvivő fogaskerekek kiküszöbölhetők legyenek. 2. Az 1. alatt igényelt távcső egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (3) távcsőtokon kívül a belső fölületén menetekkel ellátott (f) karimás csavar van központosán elrendezve úgy, hogy for-I gatásánál a belső fölület meneteibe kap! csolódó (h i k 1) csavarkerekek az (m
