41220. lajstromszámú szabadalom • Távcső térbeli szögek mérésére

Megjelent 1908. évi március hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 41220. szám. VII/a. OSZTÁLY. Távcső térbeli szögek mérésére. A. & R. HAHN CÉG GASSELBEN. A bejelentés napja 1906 december hó 28-ika. A találmány tárgya távcső, mely alkat­részeinek megfelelő kivitele és elrendezése által bármely szögmérőkészüléknél, pl. teo­dolitoknál, szintezőknél, ágyúk irányító ké­szülékeinél stb. való alkalmazásra igen al­kalmas. Előnye jelen távcsőnek az eddi­giek fölött az, hogy vele a láthatáron be­lül bárhol fekvő tárgyakat megfigyelő ál­lásunk változtatása nélkül fölkereshetjük, továbbá, hogy a lemért szögek leolvasá­sára szolgáló beosztások állandóan a meg­figyelő szeme előtt vannak. Valamennyi mozgatószerkezet és azok az alkatrészek, melyek a távcső irányítására és beállítá­sára szolgálnak, a távcső tokján belül van­nak elrendezve, úgy, hogy megsérülésük majdnem kizárt. Jelen távcsőnél a mozgásátvitelre nin­csen fogaskerék alkalmazva úgy, hogy a fogtörésekkel járó bajokat is elkerültük. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak több kiviteli alakja látható, melyek természetesen korántsem merítik ki a ta­lálmány ker etén belül létesíthető összes ki­viteli alakjait. Az 1. ábra a távcső elölnézete; a 2. ábra annak hosszmetszete; a 3. ábra a 2. ábra A—B vonal szerinti metszete; a 4—6. ábrák a mozgató szerkezetnek más három kiviteli alakját mutatják; a 7. ábrán az egyik részletnek módosított kiviteli alakja van föltüntetve; a 8. ábra különleges célokra szolgáló ki­viteli alakot mutat, melynek egy részlete a 9. ábrán látható; a 10. ábra hosszmetszete; a 11. ábra pedig keresztmetszete a 8. áb­rán föltüntetett távcső egy módosítottki­viteli alakjának. A fénysugarak útját az x—x eredmény­vonal jelöli. A tárgyból kiinduló fénysugarakat az (a) fölfogó reflektor derékszögben veri vissza úgy, hogy azok a (b) tárgylencsén és a (c) hasábon át a (d) prjzmába kerülnek. Ez a képet megfordítja és derékszög alatt visszaveri úgy, hogy a kép az (e) okuláron át a megfigyelő szemébe jut. Az egyes optikai részletek kölcsönös el­rendezése nem bír fontossággal. így pl. a (c) reflektor a (d) reflektor mögött is al­kalmazható anélkül, hogy azáltal a szer­kezet általános elrendezése megváltoznék. A rajznak több ábrájánál ez az elrendezés van föltüntetve. A két (a) és (c) reflek­torok mozgatása az 1. ábra szerint a kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom