41195. lajstromszámú szabadalom • Hajóteknő tenger alatt járó naszádokhoz

3 -A víz fölszinén való menet közben az (5) szelepek és a (4) csapóajtók zárva tartatnak úgy, hogy a hajóteknő egész fölső része, vagyis a légkamra víztől mentes lesz, miáltal elérhetjük, hogy a hajóteknő kellő lendítő tartalékkal bír. Ezen lendítő tartalék oly nagyra szabható, amint arra szükség van, pl. akkora lehet, mint a közönséges hajóknál, aszerint, amint a légkamrát a megfelelő méretekkel látjuk el. A hajó alámerülése előtt az (5) szelepeket szeleporsóik forgatása, a (4) csapóajtókat pedig a rajzon föltüntetett pontozott helyzetbe való hozatal által nyitjuk úgy, hogy az (a al o h g) és a (c cl p, 1 m) kamrák a naszád sülyedése alkalmával önműködően megtelnek, és hasonló módon ismét kiürülnek, ha a naszád a vízszinre jut, miáltal a fölső légkamrák segélyével előnyösön előidézett lendítő tartalék a vízszinen való menet közben semmi befolyást sem gyakorol a lemerülés, illetőleg fölmierülés műveletére. A középső (b o i p) rész, ill. kamra azonban a víztől mindig mentes marad, és a következő célokra szolgál: 1. hogy lehetővé tegye, hogy az űszófölület fokozatosan csökkenjen aszerint, amint a naszád sülyed, azaz, hogy lehetővé tegye, hogy a metacentnim magassága is fokozatosan csökkenthető legyen, miáltal a naszád az alámerülés folyamata alatt vízszintes helyzetében könnyebben megtartható; 2. hogy a naszád gerinccentruma magasabbra helyeztessék, úgy, hogy az az alámerülésnél minél nagyobb metacentrikus magasságba jusson, anélkül, hogy egy külön fölépítmény alkalmazása szükségessé válnék, mely fölépítmény ugyanis a tenger alatt járó naszád egyszsrű alakját károsan befolyásolja és a haladással szemben föllépő ellenállását növeli; 3. hogy a tenger alatt járó naszád (h, i 1) födélzetét lényegesen ellenállóbbá tegyük, mert az alámerült naszádnál, úgy az (L M) hossztartók, mint a (g h i 1 m) födélzetburkolatok igénybe vétetnek. A hajó legalsó (R S) részében az alá-, ill. fölmerülési műveleteknél használt vízballaszt be-, ill. kibocsátására szolgáló ismeretes tartányok vannak elrendezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hajóteknő tenger alatt járó naszádhoz vagy buvárnaszádhoz, jellemezve azáltal, hogy a naszád fölső része vagy födélzete laposra van készítve és hogy a naszád orrának és farának határolása függélyes síkba megy át oly célból, hogy ezen a közönséges hajóteknő-alaktól eltérő alak segélyével a mozgással szemben föllépő ellenállást csökkentsük. 2. Az 1. pontban igényelt tenger alatt járó naszádhoz vagy buvárnaszádhoz való hajóteknő foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a hajóteknő egy oly kamrából áll, mely egymással korcolás útján összekötött, a víznyomásnak ellenálló két rugalmas ívből képezett külső vázzal bír, mimellett ezen vázra egy második kamra van helyezve, melynek fölső fala a hajóteknő födélzetét képezi, és amely a vízszin alatt való haladás alkalmával vízzel töltetik meg, a vízszinen való haladás alkalmával pedig 'üres marad azon célból, hogy a vízszinen való haladás alkalmával nagy lendítő tartalék legyen elérhető, anélkül, hogy ezen kamrák a tenger alatt járó naszád alá-, illetőleg fölmerülési műveleteire befolyást gyakorolnának. 3. Az 1. és 2. pontban igény elt tenger alatt járó naszádhoz vagy buvárnaszádhoz való hajóteknő foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a naszád orra vagy pedig hátsó része olyan behajlással van ellátva, hogy, ha a lanszirozó csövek szájnyílásai ezen behajlásnak megfelelően vannak elrendezve, a víznyomás a szájnyílásra a naszád keresztirányú mozdulatai közben semmi befolyást nem gyakorol. 4. Az 1—3. pontokban igényelt tenger alatt járó naszádhoz vagy buvárnaszádhoz való hajóteknő foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fölső kamra közepében egy hosszanti kamra van elrendezve, mely állandóan üres marad azon