41173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén, tőzeg- és lápföld brikettezésére

Megjelent 1908. évi február hó 28-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI ffiff

i HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41173. szám. II/ft. OSZTÁLY. Eljárás szén, tőzeg és lápföld brikettezésére. BUSS JAKAB ÜZEMVEZETŐ MÜNCHENBEN ÉS FOHR KÁROLY FÖLDBIRTOKOS WALLENBURGBAN. A bejelentés napja 1906 december hó 15-ike. Az összes az eddig ösmert eljárásokkal előállított brikettek azon hátránnyal bírnak, hogy a tüzelőrostélyon aránytalanul gyorsan szétesnek, miáltal nagy részük a rostélyon átesik és nem használtatik ki. Jelen találmány tárgya már most oly eljárás brikettek előállítására, melylyel ezen hátrányt elkerüljük. Ezen célból a szén, tőzeg, lápföld vagv hasonlóknak naftalinnal való keverésénél oly hőmérsékletű túlhevített vízgőzt használunk, melynek hőfoka a naftalin forráspontja fölött fekszik. Az itt tekintetbe jövő gőzhőmérsékletek körülbelül 200 és 400° C. között fekszenek úgy, hogy a kemence alsó részében a hőmérséklet, vagyis ott, ahol a túlhevített gőz a szén-, tőzeg-, vagy hasonló tömegbe bevezettetik, ezen anyagok minősége és víztartalma szerint szénnél, körülbelül 200 és 300° C. között, silányabb minőségű, igen nedves anyagnál, mint tőzegnél és lápföldnél pedig 300 és 400° C. között váltakozik. Emellett lényeges az, hogy a naftalin egész tömege a szénrészecskék között gőz alakjában oszoljék el, miáltal lehetővé válik, hogy vízdús, silány minőségű tüzelőanyagokból igen egyszerűen és épen naftalinnak kötőanyag gyanánt való alkalmazása folytán tűzálló briketteket állítsunk elő. Az ezen eljárás segélyével előállított brikettek, amint ezt kísérletek mutatták, oly állandóak, hogy csak akkor esnek szét hamuvá, ha az összes eléghető alkatrészek már tényleg elégtek. Ezt részben azon körülménynek is tulajdoníthatjuk, hogy a használt vízgőznek erős túlhevítése folytán a gőznek lecsapódása és ezzel a naftalinnal kevert tömegnek ártalmas megnedvesítése biztosan elkerültetik: Az eljárás végrehejtásánál az egész, túlnyomó részben szénből, tőzegből, lápföldből vagy hasonlóból álló, célszerűen kevés szurokkal és első sorban naftalinnal kevert anyagmennyiséget alkalmas készülékben alaposan összekeverjük és megőröljük és egy keverő- és gyúrószerkezettel felszerelt, pl. a rajzban metszetben föltüntetett készülékhez hasonló tartányban a túlhevített gőz hatásának tesszük ki. Eközben a tömegből, anélkül, hogy lényeges gázveszteség történnék, a nedvesség elvonatik, azután pedig az erősen túlhevített, körülbelül 200— 400° C. hőmérsékletű gőz által a naftalin és a szurok megolvasztatik, illetve az előbbi elgőzölögtetik és a keverék száraz tészta-