41167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges selyemnek a csévéken történő denitrálására

Megjelent 1908. évi február hó 38-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41167. szám. XIV/a/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mesterséges selyemnek a csévéken történő denitrálására. COMPAGNIE DE LA SOIE DE BEAULIEU CÉG BEAULIEUBAN. A bejelentés napja 1907 jnlius hó 30-ika. Kollodiumból előállított mesterséges selyem denitrálását eddig akként végezték, hogy a selymet letekercselték és így vezették át a denitráló fürdőn. Ennek az eljárásnak sokféle hátránya van, nevezetesen első sorban az, hogy a reakció hőfejlődéssel jár és a reakció sebesség fokozatosan és éppen akkor gyorsul, mikor a változásnak a legkisebbnek kellene lennie. Ha tehát a selymet nem tartjuk állandó mozgásban, a denitrálás maga igen egyenetlenül megy végbe éa annak következtében, hogy a reakció bizonyos pontokon túlságosan élénk, maga a szál is megrongálódhatik. Ilyenkor a szál fénytelen és nem eléggé ellenálló. A szál folytonos mozgatása azonban a szál összecsomósodását, igen vékony szálak esetében pedig annak sok helyen való megtörését idézi elő, minthogy a szál ellenállása folyadékban igen csekély. Minél rövidebb idő telt el a szál kihúzásától, annál könnyebben lehet a szálat denitrálni. A letekercselt, motringokban levő fonál denitrálása lassabban és kevésbbé szabályosan megy végbe, mint ama szálé, mely a szálkészítő gépet éppen elhagyja. A denitrálás ezenkívül a motring hosszát is módosítja, ha a motringot a denitrálás előtt mérjük le, a művelet befejezte után az nem lesz megfelelő. Végül, ha a denitrálást egyetlen fürdőben végezzük, az nem fog elég szabatosan történni. Mindezeket a hátrányokat elkerüljük, ha a szálat a csévéken denitráljuk, melyeken azt a gépben előállítottuk. Találmányunk tárgya oly eljárás, melynél a selyem denitrálását a csévén magán végezzük ós melyre az jellemző, hogy a csévéket egy oly tartályba helyezzük el» melyben előzetesen légüres teret létesítettünk és melyben a denitráló folyadékot rendszeres körfolyamban tartjuk. Az erre szolgáló berendezés egy foganatosífcási alakja a csatolt rajzon látható, 1. ábra egy kád függélyes metszete, a 2. ábra pedig oly berendezés sémája, melynél a rendszeres öblítés céljából több kád van alkalmazva. Az üreges és áttört (a) csévék (1. ábra) két vagy több (b) lemez közé vannak befogva, melyek ebből a célból kettős kúp alakú (c) áttörésekkel vannak ellátva. Ezek a lemezek (d) oszlopok segélyével oly módon vannak rögzítve, hogy a jelzett lemezeket a csévék kiváltása céljából könnyen lehessen eltávolítani. A (b) lemezek és a (d)