41158. lajstromszámú szabadalom • Újítás hőkicserélőkön és gőzfejlesztőkön

Megjelent 1908. évi február hó 38-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI TOra HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41158. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Újítás hőkicserelőköu és gőzfejlesztőkön. DR

FRIEDENTHAL HANS MAGÁNTANÁR NICOLASSEEBEN. A bejelentés napja 1907 augusztus hó 2-ika. A jelen találmány hőkicserélőkre, QZctZ általában olyan készülékekre vonatkozik, melyek kazánok, gőzfejlesztők, sűrítők és túlhevítők gyanánt szolgálhatnak. A találmány célja ezen készülékeket olyan szerkezettel látni el, mely által, a már ismertté vált készülékekhez viszonyítva, a hőfölvevő fölületek nagyobbakká válnak és ezenkívül a hővezetés is fokoztatik Úgy, hogy a készülék egyes részeinek túlhevítése elő nemi fordulhat. A mellékelt rajzokon az 1. ábra vízszintes metszetben tüntet föl egy hőkicserélőt, mely több, egymás fölött keresztbe elrendezett csőrendszerből áll, a 2. ábra az 1. ábrán keresztül az (A) nyíl irányában vett függélyes metszet, a 3. ábra a találmánynak egy olyan kiviteli alakját tünteti föl, mely gőzfejlesztő gyanánt alkalmlazható előnyösen, míg a 4. ábra a 3. ábrán keresztül vett vízszintes metszet. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál több, egymással keresztben elrendezett csőrendszert alkalmazunk, melyeknek falai hővezető, fémes összeköttetésben állanak egymással. Az egyik rendszer (a) csövei, melyek pl. négyszögű keresztmetszettel bírnak, közösen a (b) kamrákba nyílnak, melyek (h) bevezető- és (i) kibocsátó csődarabbal vannak ellátva (2. ábra). Az (a) csövekhez szög alatt van fektetve és 'azzal közvetlen fémösszeköttetésben áll a (c) csőrendszer, melynek csövei az (f) és (g) csődarabokkal ellátott (d) kamrákba torkollanak (1. ábra). Az (e) válaszfalak arra szolgálnak, hogy az ellenáramban való vezetés elve érvényesíthető legyen; ugyanis az ilyen válaszfalak segélyével a hőkicserélőben alkalmazott folyadékok, illetve gázok vagy gőzök útja szabályozható. A két keresztbe fektetett csőrendszernek fönt leírt elrendezés© folytán, igen nagy hővezető fölületet lehet igen kis térre összeszorítani. Azonkívül ezen elrendezés által, melynél megrongálódásnak kitett résaek nemj fordulnak elő és amelynél az egész hőkicserélő egyetlen egy szilárd tömböt képez, elérjük azt, hogy minden egyes cső, a keresztbe fektetett csövek folytán úgy dolgozik, mintha fűtőbordákkal volna ellátva. További nagy előnye még ezen elrendezésnek, hogy minden helyi fölmelegedés gyorsan átterjed az egész csőrendszerre, miáltal, ellentétben más szerkezetekkel, a csövek túlhevülése vagy átiz-