41140. lajstromszámú szabadalom • Zsebben hordható eső-, és napernyő
dés a pálca kiegyenesítése alkalmával beleillik. Ahelyett, hogy az ismertetett pálcár kat alkotó (5) részeket lapos fémpálcákból készítenők, úgy is járhatunk el, hogy azokat kör- vagy négyszögkeresztmetszetű rudacskákból állítjuk elő, melyek ugyancsak összehajthatok és pedig eltérőleg a mlellékelt rajzban föltüntetett foganatosítási alaktól, nem az ernyőfölülethez érintőleges síkban, hanem épen erre merőleges síkban, vagyis oly síkban, mely átmegy az ernyőnyélen. Természetes, hogy ez esetben is az egyes pálcák akként vannak egymáshoz erősítve, hogy kiegyenesített helyzetben rögzíttetnek. Az ernyőszövetet tartó pálcákat szétterjesztett helyzetben tartó (9) támasztóludak az ernyőknél eddig- is alkalmazásban lévő, a nyélen ide-oda tolható és egy megfelelő (10) rúgós ütköző segélyével (2. ábra) rögzíthető (11) hüvelyen egyik végüknél fogva forgathatóan vannak ágyazva, míg másik szabad végük az (5) pálcákban könnyen oldható módon vannak megerősítve úgy, hogy ezen támasztórudak az (5) pálcákról leszerelhetők ,és az ernyőnyélről 'egyszerűen letolhatok. Maga a (12) ernyőszövet vagy oly módon erősíttetik meg az (5) tartópálcákon, hogy azokkal egy összefüggő egészet képez, vagy pedig akként, hogy az ernyőszövet szélein megfelelő helyeken kis (13) fémkarikák vannak megerősítve, melyek az (5) pálcák (14) csapokká kiképezett szabad végeire rátolatnak. A találmánybeli ernyőnek használatra kész helyzetbe való összeállítása már most a következő módon történik: Mindenekelőtt a te-leszkópsaerűen egymásba tolt helyzetben lévő (1) csöveket egymásból kihúzzuk, mint az az 1. ábrán látható. Ezután a (9) támasztórudakat a (11) hüvelynél fogva a nyél fölső részére fölhúzzuk, mire az (5) pálcákat hasonló módon összefoglaló (3) gyűrűt a nyél végére helyezzük, ezen gyűrűre pedig az ernyőszövet középpontjában megerősített (15) karikát tesszük és a kettőt a (4) rudacskának a fölső (1) cső végébe való becsavarolása által helyzetében rögzítjük. Ennek megtörténte után az (5) pálcákat a föntiekben ismertetett módon kiegyenesítjük és szabad végeikre az ernyőszövet szélét a (13) karikák segélyével rögzítjük, végül a (9) támasztórudak szabad végeit az (5) pálcák megfelelő (16) helyein megerősítjük és a (11) hüvelyt az (1) csövön annyira föltoljuk, hogy az ernyőszövet ismert alakra kifeszíttetik. Világos dolog, hogy azáltal, hogy a találmjánybeli ernyőnek összes alkatrésze egymásról könnyen leszerelhető és összehajtogatható, ill. összetolható, az egész olyan kompendiózusan összefoglalható, hogy zsebben is kényelmesen hordható. Az ernyő gyorsabb összeállításának lehetővététele céljából a (12) ernyőszövet az összehajtogatható tartópálcákkal egy összefüggő darabot képezhet, míg a támasztópálcák, ill. a nyél külön darabot alkotnak; sőt az összeállítás olyan is lehet, hogy a föntiekben ismertetett ernyőalkatrészek mind egy összefüggő egészet képeznek és használaton kívüli helyzetben összehajtogathatók, ill. a nyélrészek teleszkóp szerűen egymásba tolhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Zsebben hordható ernyő, jellemezve egy teleszkópszerűen egymásba tolható csövekből álló nyél és az ennek végén könnyen oldható módon megerősített* az ernyőszövetet tartó, összehajtogatható, ill. kiegyenesíthető részekből álló és kiegyenesített helyzetben rögzített fémpálcák, valamint az ezen pálcákat támasztó, egyik végükön egy, a nyélen rögzíthető hüvelyben forgathatóan ágyazott^ a pálcákba beakasztható rudak által; mimellett a nyél, az ernyőszövet, az ezt kifeszített helyzetben tartó pálcák, valamint az utóbbiakat alátámasztó rudak egy-egy külön álló, de könnyen összeszerelhető részt képeznek, azon célból, hogy ezen f észek az ernyő nem használása alkalmával összetolva, ill. összehajtogatva, oly kevés helyet foglalja-