41139. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betűöntő- és szedőgépeken az öntőforma elzárására köztypek öntésénél

metszetben látható. A (B) főformalap a (Bl) nyílással van ellátva, melybe a (B3) tolattyú kiugró (B2) része kapaszkodik. A (B2) rész a (Bl) nyílásba szorosan van beillesztve és a (B3) tolattyú (B4) meghosszabbítással van ellátva, melyben (B5) nyílás van kiképezve. Ezen meghosszabbításba azon berendezések kapaszkodnak be, melyek segélyével a(B3) tolattyú és ezzel egyidejűleg a (B) főformalap a tolattyú hosszirányában, az (A2) haránttuskóra merőlegesen beállítható. A két formalap (b) és (c) föliileteikkel érintkezik. A (C) mellékformalap fölső szélén a kiugró (el) léc van elrendezve, mely az öntőforma fölső vége fölé tolatik, ha köztypek öntendők. Ha ellenben nyomtatótypek öntetnek, akkor a (c2) léc mellső vége a főformalap (bl) homlokfölületéhez fekszik és utóbbival együtt az öntőforma negyedik oldalát képezi. A mellékformalap hátsó részén szintén egy (Cl) nyílás van kiképezve, melybe a (C2) tuskó nyúlik be. A tuskón harántirányban (C) nyílás hatol át, melynek nyílása két oldalt (C4)-nél és (C5)-nél le van ferdítve. A (B3) tolattyúban továbbá (B6 nyílás van kiképezve, mely a (C3) nyílás meghosszabbítását képezi, ha a két formalap oly módon van beállítva, hogy mellső fölületei egymással érintkeznek. A (B3) tolattyú alatt megfelelő vezetékekben a formalapokra harántirányban mozgathatóan egy másik (D) tolattyú fekszik mely az 1. ábrán hosszmetszetben látható. Ezen (D) tolattyú (Dl) és (D2) pofákkal van ellátva, melyek a (B3) tolattyút és a formalapokat körülveszik. A (Dl) pofa a (D3) pecket tart (4. és 5. ábra), melynek szabad vége a (B3) tolattyú (B6) nyílásába nyúlik és így a pecek egészen a (C2) tolattyú (C3) nyílásába előre tolható, hogy a két formalap egymással elreteszeltessék. A (D2) pofa hasonló (D4) pecket tart, mely a helytálló (E) részben van vezetve és a (C3) nyílásba az ellentétes oldalról beléphet hogy a mellékformalapot elreteszelje. A (D4) pecek szilárdan van a (D) tolattyúval összekötve, míg a (D3) pecek (D5) fejjel van ellátva, mely a (Dl) pofa (D6) hornyában fekszik. A horony a (B, C) formalapok irányával párhuzamos és a pecek feje a horonyban esúszhatik úgy, hogy a pecek a (B3) tolattyú mozgásait követheti, anélkül, hogy a (D) tolattyúval való kapcsolata szétbontatnék. A (D) tolattyú alsó részében kiképezett furatban az (F) csavarrugó fekszik (1. ábra), melynek egyik vége a forma egy helytálló részéhez támaszkodik és másik vége oly módon fejt ki nyomást a (D) tolattyúra, hogy a tolattyú nyugalmi helyzetben viszszatartatik és így a (D3) pecek a (C2) tolattyú (C3) nyílásába előre hatol. A (D) tolattyú továbbá (D7) meghosszabbítással van ellátva, melynek segélyével a tolattyú az (F) rugó hatásával ellentétesen másik véghelyzetébe vezethető át, ha köztypek öntendők. A nyugalmi helyzetben (1. ábra) a (D4) pecek a (C2) tuskó (C3) nyílásába előre nyúlik és minthogy a pecek a helytálló (E) részben van vezetve, ennek folytán a (D4) pecek ezáltal a mellékformalapot elreteszeli, mely a (C2) tuskóhoz képest nem tolható el. A mellékformalap ezen helyzetében a a (cl) léc mellső vége az (A2)haránttuskóba ütközik és ezáltal az öntőforma fölső végét elzárja úgy, hogy a forma a köztypek előállítására beállíttatott. Azonban a mellékformalap ezen elreteszelése a (B) főformalap szabad mozgását nem gátolja, mert a (D4) pecek a (B3) tolattyúba nem lép be és a (D3) pecek a (D) tolattyú (Dl) pofájával való mozgatható (D5, D6j összekötése folytán a formalap és a (B3) tolattyú mozgásai követheti. Ha ellenben a (D) tolattyú az (F) rugó nyomásával ellentétesen eltolatik, akkor a (D4) pecek a (C2) tuskóban levő (C3) nyílásból hátrahúzatik és a (D3) pecek előre tolatik, mimellett a (G) mellékformalapot a (B) főformalappal elreteszeli. Ezen mozgás akkor megy végbe, ha az (A2) haránttuskót mindkét formalap érinti és ha az elreteszelés megtörtént, akkor a melléklap (c2) homlokfölülete és a főlap (bl) homlokfölülete egymással érintkezik. A (B3) tuskó eltolása által ezután a két formalap egyidejűleg úgy, mintha egyetlen darabot