41101. lajstromszámú szabadalom • Újítások síkszitákon

— 2 — alak abban különbözik az imént leírttól, hogy a (2) diagonális támrudak két elkülönített tagra oszlanak, melyek egymással szöget képezven. a közös (5) harántrúddal vannak összekötve, miközben az összes összeköttetések minden irányú utánfeszítés és könnyű leszerelés céljából csavaranyákkal vannak foganatosítva. A 3. ábrában föltűntetett fogan atosítási alaknál a (2) diagonális támrudak horogalakú (29) végükkel a (30) feszítő csavarba vannak beakasztva, mely a (2) harántrészre támaszkodik. Egy további újítás a szitakeretek rögzítésére vonatkozik. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (6) szitakeretek a (7) hevederrel szoríttatnak egymásra, mely tetszőleges anyagból készülhet ós mely egyrészt a szitakereteknek (8) oldalpofáin, másrészt a fölső szita kerendezett (10) feszítő tartónak (9) hornyában (5. ábra) vezetődik. A hevedernek egyik végét :

a főkeretnek •(11) harántgerendájába ágyazott (12) csavarral kötjük össze (4. ábra) és pedig célszerűen akként, hogy a hevedert húrok segélyével a 7. ábrában külön föltüntetett (12) csavarnak (13) horgába akasztjuk. A (7) hevedernek másik végét (4. ábra) a (14) ábrával látjuk el, mely ismét a 9. ábrában külön föltüntetett kétkarú (15) emeltyűvel van csuklósan összekötve. Ezen emeltyű a (16) harántcsappal van ellátva, mely a (17) szembe van ágyazva (4. ábra). A szem a főkeretnek (18) harántgerendájába ágyazott (19) csavarnak végén van elrendezve (8. ábra). Ezen csavar tehát a (15) emeltyű csapágyául szolgát (4. ábra). Az emeltyűnek föltüntetett helyzetében a (7) heveder meg van feszítve, miközben a (15) emeltyű ható helyzetében azáltal biztosíttatik, hogy a heveder maga. búzza azt befelé, t. i. a (18) gerenda felé. A heveder meglazításáüoz a (15) emeltyűt a berajzolt nyíl irányában elforgatjuk. Amint könnyen belátható, a heveder feszültségét a (12 19) csavarok segélyével tetszőlegesen változtathatjuk. A leirt feszítő szerkezet természetesen csak mint foganatosítási példa van fölemlítve és bármely másik, a célnak megfelelő szerkezettel (pld. csattal stb.) helyettesíthető. A 10. és 11. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (6) szitakeretek rögzítése a (20) és (21) rudak segélyével történik, melyek a (22) horog és a (23) szem segélyével kapaszkodnak egymásba. A (21) rúd a (11) gerenda megfelelő furatán megy át és alsó végén a fej gyanánt szolgáló (24) csavaranyával van ellátva, míg a (20) rúd fölső vége csavarorsó gyanánt van kiképezve és a (25) csavaranyával bír. A födélen és a fölső, illetőleg az alsó szitaszekrény fenekén a (26) saruk vannak megerősítve, melyeknek végei a 13. ábrán látható módon a fölhasított (26) kengyelekké vannak kiképezve, melyekbe az egyik oldalról (a résen át) a (20 21) rudak (10. és 11. ábra) betolatnak. A (20 21) rudak ilyen helyzeténél és meghúzott (25) csavaranyánál az egész szerkezet (10. ábra) meg' van feszítve és a szitakeretek egymáshoz és a (11) főkerethez szoríttatnak. Ha ellenben a (25) csavaranyát a 11. ábrán föltüntetett módon visszacsavarjuk, a (21) rudat a sülyedő alsó szitakeretek súlya a (28) akasztókig húzza le, miáltal a szerkezet teljesen meglazul és a szitakeretek könnyen kivehetők lesznek. A 12. ábrában föltüntetett foganatosítási alak annyiban különbözik az imént leírttól, hogy a (20 21) rudak egymástól függetlenül elforgathatóan vannak a (11) gerendával összekötve és pedig oly módon, hogy a (24), illetve (25) csavaranyák meglazítása után a (27) kengyelekből kiforgatbatók, amiat ez a (21) rúdnál föl is van tüntetve. A szitakeretek rögzítésénél a (20 21) rudakat a (27) kengyelekbe visszaforgatjuk és a (24 2o) csavaranyákkal erősen meghúzzuk. A leírt újítások, melyek az egyes részek konstruktív alakításával sokféleképpen változtathatók, függetlenek a síkszita különleges foganatosítási alakjától és úgy egyenként, mint együttesen is alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás síkszitákon, jellemezve a síkszita - főkeretét merevítő, célszerűen utánfeszíthető oly diagonális támrudak ál-