41090. lajstromszámú szabadalom • Nyomtávmérő

Megjelent li>08. évi iehiuár hó gQ-án. ___ MAGY. ^ KIR. SZABADALMI®^ HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 41090. szám. V/a/á. OSZTÁLY. Nyomtávmérő. SZŰCS SÁNDOR PÁLYAŐR MARTFŰN. A bejelentés napja 1907 április hó 16-ika. A találmány tárgya vasúti sínek nyomtávolságának mérésére szolgáló készülék, melyen egyszersmind a hibás távolságoknak a helyestől való különbségei azonnal le is olvashatók. A találmány lényege abban áll, hogy egy megfelelő hosszú lécen két ütközőt alkalmazunk, melyek közül az egyik szilárdan áll, a másik pedig a léc hosszirányában elmozgatható. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egyik példakénti kiviteli alakját ábrázolja. Az 1. ábra a nyomtávmérőnek részben hosszmetszete, részben pédig oldalnézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. ábra a mozgatható pofa felőli végnek fölülnézete, végül a 4. ábra a készülék oldalnézete kisebb léptékben. A .megfelelő (a) léc két végén egy-egy (b) illetőleg (c) ütközőt alkalmazunk. A (b) ütköző szilárdan áll, a (c) ütköző pedig a léc hosszirányában elmozgatható. E célból a (c) ütköző az (a) lécnek (tf) hosszkivágásában vezetődik s az (e) rúdhoz van erősítve, mely a lécnek (f) hornyában fekszik és egyenesben való vezetés céljából a (g) furaton hatol át. Az (e) rúdra rátolt [(h) rúgó a (c) ütközőt állandóan a léc vége felé tolja. A lécnek (i) kivágásában alkalmazott emeltyűrendszerrel az (e) rúd és (c) ütköző a rúgó ellenében befelé húzható. Az emeltyűrendszer a (k) szögemeltyűből és (1, m) karokból áll. Az (1) kar a szögemeltyűt az (e) rúddal köti csuklósan össze, az (m) karhoz pedig az (n) drót vagy hasonlóan csuklósan erősítve, mely a lécre erősített függélyes (o) lécen alkalmazott (p) füleken halad át úgy, hogy az (n) drótot fölfelé húzva a (c) ütközőt a rúgó ellenében befelé elmozgatjuk, míg, ha a drótot elengedjük, a rúgó az ütközőt ismét kifelé tolja. Az ütközőnek helyzete a lécen fölül alkalmazott (r) milliméterbeosztáson leolvasható (3. ábra), melynek «0« pontja az előírt nyomtávnak felel meg úgy, hogy a «0» ponttól jobbra és balra eső osztásvonalak az eltérés mértékét mutatják. A nyomtávmérőt az (o) lécnél megfogva az (n) drótot fölfelé húzzuk és az (a) lécet úgy helyezzük rá a két sínre, hogy a (b, c) ütközők a sínek között feküvjenek. Ekkor az (o) drótot eleresztjük, mire a (h) rúgó a (b) ütközőt az egyik, a (c) ütközőt pedig a másik sínhez nyomja, minek következte-